A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.