1726-tól-1841-ig a Grassalkovich család birtokában volt Kispest területe. A család kihalása után Héderváry-Viczay Károly örökölte női ágon a birtokot, aki a Sina családnak adta el. 1861-ben a Szent Lőrinc pusztát felparcellázták. 1869-ben Colonie-Klein-Pest néven árulták a telkeket. A terület új birtokosai Herrich Károly mérnök miniszteri tanácsos, Egert József mérnök és Rózsa Lajos ügyvéd lettek. Az új tulajdonosok maguk parcellázták tovább birtokrészeiket. Herrich Károly elkészítette Kispest szabályos tervét, széles utcákkal, házhelyekkel. 1871. június 11-én tartották meg Kispesten az első alakuló közgyűlést. 1873. június 14-én Pest-Pilis-Solt Vármegye Törvényhatósági bizottsága elfogadta Kispest szervezési szabályrendeletét és ideiglenes kisközségből községgé vált, 1874-től azonban már nagyközségi rangra emelkedett. A nagyközség magába foglalta a mai Pestszentlőrinc területét is és határai egészen Vecsésig nyúltak. 1874-1908 a községszervezés, az alapvető közintézmények, egyházszervezéssel, az oktatási intézmények, a művelődési lehetőségek kialakításával kovácsolta össze az itt élőket. Az 1886-ban megalakuló ipartestület is azt jelezte, hogy a településen élők számára munkahelyek  teremtődtek növelve ezzel a község megtartó erejét. Folyamatosan fejlődött a település, a villamos már 1900 óta járt, utak és vízelvezető-csatornák épültek. 1908-ra felerősödött Pusztaszentlőrinc elszakadási mozgalma, melyet a kispestiek a megelőző időszakban nem tudtak támogatni, félve attól, hogy községük területi csökkenése veszélyezteti működésüket. Azonban 1908-ra ténnyé vált, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére modern lakótelep épül, mely a lélekszámot, a beépítettséget, a tovább fejlődést erősítheti. Így már hozzájárultak ahhoz, hogy 1909-ben Pusztaszentlőrinc elszakadjon Kispesttől. 1911-re Kispest járási székhely lett, idetartozott Erzsébetfalva, Csepel, Soroksár, Pestszentlőrinc, Dunaharaszti. Közben, az 1908-ban elkezdett Wekerle-telep építése nagy ütemben folyt, a korszak legjelentősebb építészei - Birbauer - Borbiró-Virgil. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Győri Ottmár, Györgyi Dénes, stb. - által tervezett lakónegyed házai egymás után bújtak elő. 1921. november 15-én a képviselő-testület ülése döntött arról, hogy Kispest rendezett tanácsú várossá alakuljon át. A városi alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. Kispest város első polgármestere dr. Válya Gyula lett. Főjegyzőnek Brandtner Pált választották meg. 1950-től Kispest a Főváros XIX. kerülete lett.