Közélet (56)
Tegnap délelőtt a 42-es villamos Corvin körúti megállóját újította fel a főváros. A teljes megújulás és szegélyezés közben a villamosra várók egy fél méterrel arrébb egy raklapokból és palalemezekből álló megállóban várták Sorukat és Sorsukat.
Az építmény életveszélyesnek nézett ki. Pont úgy, ahogy a villamos útvonala. A főváros próbálja tömködni a lyukakat, melyek így is egyre nagyobb szájjal tátonganak a zökötölő villamos sínjei között, a sínek deformáltságáról nem is beszélve. Van olyan rész, ahol a sín egy darabja a levegőben lóg. A szó szerint.
Inkább ezen kéne valahogy változtatni, még mielőtt az életveszély tényleg életbe lép....
Tegnap délelőtt megnyílt a kerület határában lévő és egyetlen íjászpálya a Bujdosó Székely Étterem udvarában. A pályát a 4 éve alakult Koppány Vezér Baranta Egyesület alakította ki, és az ünnepélyes megnyitó után egy íjászversenyre is hívták az érdeklődőket.
Ékes Gábor, Kispest alpolgármestere az Országgyűlés elnökének szavait idézte a megnyitón. Kövér László egy szerdai rendezvényen a Szent Koronát éltette. Akkor úgy fogalmazott, a Szent Korona a mindenkori magyar állam élő jelképe. Ezt emelte ki az alpolgármester is, aki szerint az államalapítás előtt is fontos események zajlottak a magyarság életében. A honfoglaláskor, és az előtte való kalandozások idején fontos elem volt a visszacsapó íj, mellyel és a "ma már a kontinens történészei által is elismert híres Istent-kérő mondattal együtt, mellyel a magyarok nyílaitól való megmentésért fohászkodtak más népek", ez is magyarok erejét és kitartását jellemezte. "Ami ma is jellemzi Hazánkat"-fogalmazott a képviselő. Hozzátette: a magyarság nem akarja felejteni múltját, azt, hogy honnan indult. Ennek jele, most ez az íjászpálya is, melynek magyar színű avatószalagját Ékes Gábor,Dobó József, a Baranta Egyesület vezetője, valamint az Étterem vezetője Vitéz Bacsó András vágta el, és adott át a nagyközönségnek.
A hivatalos megnyitó után a szervezők a Csillagösvény nevezetű versenyt tartották meg, melyen kisgyerekek- és nagyobbak próbálhatták ki azokat a fegyvereket, amelyekkel őseink túl élték a korai középkort, és melyekkel meghódították a hont, melyet Mi Magyarországnak hívunk.
Az íjászpálya látogatása és kipróbálása a mai naptól lehetséges, és mindez ingyenes.
A kormány országjáró körútjának következő etapja Kispestre vezetett, szerda este. Ezúttal Simon L. László, a kultúráért felelős államtitkár egy rövid sajtótájékoztatón vázolta fel a kormány első fél idei eredményét a Wekerletelepi Munkás Szent József Plébánia Közösségi Házában. Az eseményen jelen volt dr. Tarnai Richárd és Földesi Gyula országgyűlési képviselők is.
Az államtitkár elmondta, hogy a "turné" a párt és a kormány szimpatizánsainak, polgári köröseinek, tagjainak lett életre hívva. Elmondta, hogy az eddigi ilyen összejöveteleken nagyon sok tanácsot és kritikát megfogalmaztak a résztvevők, sokszor olyanokat is, melyeket átgondolnak, megfontolnak.
Az elmúlt két évről azt Simon L. László úgy fogalmazott, hogy "reális képet akarnak festeni róla", ezért is van ez programsorozat, illetve kérte a polgárokat, hogy legyenek türelmesek a kormánnyal szemben, hisz " két év alatt nem lehet csodát tenni".
Kérdésünkre, hogy milyen közművelődési, kulturális változások várhatóak állami szinten, illetve akár kerületi, kispesti szinten a jövő évtől, az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt években nem volt átlátható finanszírozása a kultúrának kisebb-nagyobb szinten is. Volt az önkormányzatoknak lehetőség szétosztani ún. "kultúra normatívákat", de ez csak egy lehetőség volt, melyekről az önkormányzat sem tudta igazán, mire is költheti el. A 2013-as évtől ez megváltozik. Január 1-től a főváros 677 millió forintot kap a könyvtári és közművelődési feladatok ellátásra, ebből a pénzből a kerületek vezetősége a lakosságszám alapján fog kapni. Országszerte 17,6 milliárd forint jut majd a kultúrára, a Hivatal pedig még nagyobb erőt mozgat meg, hogy a vidéki kultúra és közművelődési kincseit az ország ne veszítse el.
A rövid, mindösszesen negyedórás tájékoztató után az államtitkár már a szimpatizánsoknak mondta el ugyanezt, már a sajtó kizárása mellett.
Fotó: Bazsó Zoltán
Kispesten lesz szentmise Puskás Ferenc halálának hatodik évfordulóján.
November 17-én, szombaton lesz Puskás Ferenc halálának hatodik évfordulója. Öcsi bácsi lelki üdvéért a Kispesti Nagyboldogasszony templomban tartanak szentmisét, abban a templomban, amelyben 1950-ben örök hűséget esküdött az akkor tizennyolc esztendős Hunyadvári Erzsébetnek. A holnap, 18.00 órakor kezdődő szertartást Hegedűs László plébános celebrálja. A szentmisén részt vesz a legendás labdarúgó özvegye, és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetősége. Minden kispesti szurkolót, és természetesen az Aranycsapat kapitányát tisztelő futballrajongókat is szívesen látják a szentmisén, amelyről bővebb tájékoztatást ma, 13.00 órakor az óbudai Symbolban esedékes sajtótájékoztatón kapunk. Forrás: fourfourtwo.hu
Szombaton Kispesten, a Fő utca üllői úti végén található nemrég elkészült pihenőparkot Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el, és Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere felavatta a Török Köztársaság első elnökének szobrát.
Nem telt el két nap, és a szobrot már le is öntötték vörös festékkel.
A baltás gyilkosságot elkövető azeri Ramil Szafarov kiadása kiélezte a magyar diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal. A sérülékeny helyzetben különösen kellemetlen, hogy az örmények az egyik legnegatívabb történelmi figuraként tartják számon Kemal Atatürköt. A nemzeti identitás részévé vált 1915-ös népirtás egyik felelősének tartják, ezért általában kifejezetten vadásznak az olyan eseményekre, ahol – Törökországon kívül – emléket állítanak neki. A kerületi örmények tiltakoztak is az esemény ellen, a külügytől pedig figyelmeztették a kerület vezetését, hogy gondolják át még egyszer a névadót.
Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke az ATV-nek szeptember 20-án azt mondta, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy éppen most Atatürkről neveznek el egy teret Budapesten, és ezt jelezte a Külügyminisztériumnak. Gajda Péter polgármester azonban azt mondta, hogy hivatalos kifogás nem érkezett az önkormányzathoz a tér elnevezésével kapcsolatban. Forrás: index.hu
Nyílt levél Gajda Péter polgármesterhez és az illetékesekhez
Written by Csütörtök Délutáni Wekerlei Piac Hűséges Vásárlóközönsége"Tisztelt Gajda Péter!
Mindannyian a wekerlei kispiac hűséges látogatói vagyunk és rendszeresen a
Gutenberg térről szerezzük be családjaink számára az élelmiszert,
legalábbis azt a hányadát, amely már beszerezhető itt.
Talán Ön is értesült róla, sőt talán részt is vett a döntéshozatalban,
amikor arról döntött a kerület, hogy a wekerlei kispiac 2012. március 1-től minden
nap nyitva tart. Nagy örömmel fogadtuk a hírt és vártuk, hogy lesz élet a piacon.
Változás azonban nem nagyon történt, éppúgy, mint korábban, kedd és péntek délelőtt
volt némi élet a piacon, egyedül a Horváth Imre bábáskodásának köszönhetően feléledő
Élő Tisza Tájtermékek Piac hozott új színt és új embereket, mondhatnánk azt is,
hogy tömegeket csütörtök délutánonként a piacra.
Ez a csütörtök délutáni piac azóta sokaknak jelenti a heti bevásárlás fő színterét.
Csatlakozott az Élő Tiszásokhoz több termelő: sajtkészítők, húsáruval egy másik
családi gazdaság; lehet mézet, lekvárt venni kistermelőktől, s legújabb csatlakozónk,
sokak örömére a Finn Kenyér Kft, amely hagyományos technológiával bioalapanyagból
készülő kenyereket árul.
Tavasszal ígéretet kaptunk, hogy lesz áram (nyáron a hűtőknek), őszre lesznek lámpák,
hogy sötétedés után is látni lehessen. Ebben az ügyben azonban semmi nem történt máig.
Alulírottak kérjük Gajda Péter polgármester urat, hogy járjon közben az érdekünkben,
szólítsa fel az illetékeseket, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy a wekerlei,
Gutenberg téri Kispiacon minél hamarabb legyen világítás, hogy késő ősszel és
télen is zavartalanul működhessen, sőt fejlődhessen a piac, jöhessen
még több eladó és vevő.
Szeretnénk itt elmondani, hogy nagyon sok energiánk, ötletünk, civil,
önkéntes munkánk van abban, hogy ez a piaci nap létrejött, és abban is,
hogy egyre nagyobb az érdeklődés. Számunkra nagy veszteség lenne, ha a sötétség miatt
az önkormányzat szélnek eresztené ezt a vásárlótömeget és szeretett árusainkat.
Pótolhatatlan veszteség érne a közösséget, ha ez bekövetkezne.
Továbbra is keresve az együttműködés minden lehetőségét, kérjük a
Gutenberg téri piac világításának mielőbb kiépítését!
Tisztelettel és bizakodva,
A Csütörtök Délutáni Wekerlei Piac Hűséges Vásárlóközönsége"
Magyarországon elsőként kapta meg a "Mosolygós Iskola" címet a kispesti
Vass Lajos Általános Iskola. Mottójuk, az, hogy" Mosolyogni jó!", és a testi
és lelki egészség harmóniáját szeretnék megteremteni a mindennapi iskolai
életben is. Programjukat a nevelők és a szülők is örömmel támogatják.
"Mosolykorong", "Jó tulajdonság vásár", "Gyere be, meghallgatlak"- délutánok.
Egy-egy gondolat abból a programból, melynek segítségével az iskola olyan gyerekeket
szeretne nevelni, akik szeretettel fordulnak környezetük - a többi gyerek, tanáraik,
szüleik - felé, és megpróbálják gondjaikat pozitív hozzáállással megoldani.
Az intézmény programja szerint kiemelt figyelmet szeretnének fordítani a
lelki egészségre, a közösségi gondolkodásra, a problémamegoldó képességek elsajátítására.
Az intézmény nevelőtestülete a hosszú évek alatt olyan közösséggé formálódott,
amelyben érzik és tudják a pedagógusok, hogy a tolerancia, az empátia és a pozitív
gondolkodás kiemelt szerepet kap a mindennapokban, az iskolai életben, a felnőtté
válás sokszor nem könnyű folyamatában. Ezt a mentalitást adják át diákjaiknak,
hogy ők is pozitívan gondolkodó felnőttekké váljanak. Tanulóikat már az első osztálytól
kezdve megismertetik a stressz- és feszültségoldó módszerekkel, életkoruknak
megfelelő technikákkal, és természetesen azzal,
hogy mennyire sokat jelenthet embertársaink számára egy mosoly. Heti rendszerességgel
valósulnak meg a programjaik az órai, valamint a szabadidős tevékenységek során,
mind az alsó, mind a felső tagozaton. A programot a nevelőtestület egy közös munkatervvé
formálta, amely már beépült a mindennapjaikba. Tanulóik szülei is lelkesedéssel
fogadták törekvéseiket, mert mindannyian érezik, hogy a mindennapok történései bizony
sokszor állították már őket nehézségek elé, de pozitív szemlélettel sokat tehetnek azért,
hogy gondjaikat megoldják, problémáikat kezelni tudják. Céljaik elérésében segítséget
kapnak a "Mosolygós Magyarország" nevű mozgalomtól. Külön öröm számukra, hogy a mozgalom
olyan tárgyi jelképekkel is rendelkezik, amelyekkel színesíteni tudják a lelki
egészségnevelés érdekében folytatott munkát.
A program keretében például minden hétfőn újabb és újabb pozitív üzenettel fogadják
az iskolába betérőket. Reggel, a beszélgető körben megbeszélik a kitett "gondolatot".
Minden osztályban elhelyeznek egy "Diákéveim" emlékkönyvet, amelyet a gyerekek töltenek
meg pozitív gondolatokkal, rajzokkal, élményekkel. "Mosolykorongot" készítenek,
vagyis a gyerekek mosolygós arcot rajzolnak, majd körbeadják. A társak pozitív
visszajelzéseket írnak egymásnak, hogy aznap mi kedveset, vidámat, jót tettek.
Játszhatnak például "Jó tulajdonság vásárt", amely arról szól, hogy a gyerekek
írnak vagy rajzolnak magukról 3-4 jó tulajdonságot és egymás között "vásárolnak" olyat,
ami neki nincs, de szeretnének olyanok lenni.
Minden osztálytermet igyekeznek pozitív szavakkal, kifejezésekkel dekorálni.
Minden osztály elkészíti az "Akikre büszkék vagyunk" táblát, amelyre azok a
gyermekek kerülnek fel, akik az osztály érdekében tettek valami hasznosat.
A "Tudásháza" elnevezésű évek óta működő programukba építették be egy "Mosoly-logó"
tervezését, vagy például az alsós tanítók hetente egy alkalommal "Gyere be! Meghallgatlak!"
címmel beszélgetnek a kedvet érző gyerekekkel.
Az iskola a Mosoly Világnapján ünnepli meg, hogy megkapta a Mosolygós Iskola címet.
Helyszín: Vass Lajos Általános Iskola, 1193 Budapest, Csokonai u. 9.
Időpont: 2012. október 5. 11 óra
Program, résztvevők:
11:00 – 11:05 Ertelné Csák Judit igazgató megnyitó köszöntője.
11:05 – 11:10 Gajda Péter Kispest polgármestere köszöntője.
11:10 – 11:15 Farkas Éva a „Mosolygós Magyarország” mozgalom képviselőjének beszéde.
11:15 – 11:20 A Vass Lajos Általános Iskola Szülői Munkaközösségének Vezetőjének köszöntője.
11:20 – 12:40 „Mosolygós iskola a mindennapokban” a 2. c osztály műsora
(Baloghné Hegedűs Magdolna osztályfőnök).
12:40 – 13:00 „Mosolygós napok a felső tagozaton” a 6. b osztály műsora
(Vargáné Vankó Katalin tanító) „Mosolymese” a 2. c osztálynak, a mosolykendő átadása.
Nem akaródzik elmenni a jövő hétvégére tervezett Kemal Atatürk park megnyitójára Tarnai Richárd kispesti fideszes képviselőnek, holott az ő javaslatára adták egy XIX. kerületi áruház előtti területnek a török államférfi nevét-írja az index.hu. Az internetes oldal kiemeli, hogy a névadás miatt tiltakozott az örmény kisebbségi önkormányzat, és a Szafarov-ügy miatt informálisan már a külügy is az ünnepség elhalasztását tanácsolta a kerületnek. A lefújás azonban szóba sem jöhet, mert a szoboravatóval egybekötött ünnepségre népes török küldöttség érkezik Isztambulból.
Országgyűlési képviselőként, amennyiben meghívót kapok egy rendezvényre, mindig igyekszem azon részt venni – ezt a választ adta az Indexnek Tarnai Richárd kormánymegbízott, kispesti fideszes képviselő arra a kérdésre, hogy elmegy-e a kerületében szeptember 29-ére tervezett Kemal Atatürk park megnyitó ünnepségre
Tarnai kitérő nyilatkozata azért furcsa, mert a névadás ötletével maga hozakodott elő, amikor tavasszal egy kispesti delegáció élén látogatást tett a testvérkerületben, az isztambuli Pendikben. A házigazdákat is meglepő gesztust itthon gyors tettek követték, két héttel a látogatás után már az önkormányzat előtt volt Tarnai javaslata, hogy nevezzék át az Üllői út, Batthány utca, József Attila utca által körülhatárolt, a Match áruház előtti építési területet.
Bár a képviselőtestület akkori ülésén Gajda Péter szocialista polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy jobb lenne levenni a napirendről az ügyet, és inkább a lakosság megkérdezésével elkeresztelni az addig névtelen teret, a testület a Fidesz XIX. kerületi frakciójának támogatásával elfogadta Tarnai indítványát.
Tarnai végig tájékoztatást kapott az névadó ünnepség előkészítéséről, és az önkormányzat szerint sokáig arról volt szó, hogy ötletgazdaként, valamint a kerület országgyűlési képviselőjeként ő fog beszédet mondani a török testvérkerület küldöttsége előtt.
Néhány hete azonban sorjázni kezdtek a problémák. Először a budapesti török nagykövet jelezte, fájlalja, hogy kihagyták a diplomáciailag fontos esemény előkészítéséből, majd pedig nemzetközi botrány lett a baltás gyilkosságot elkövető azeri Ramil Safarov kiadása miatt, ami kiélezte a magyar diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal.
A fokozottan érzékeny helyzetben különösen kellemetlenné vált, hogy a kispesti örmény önkormányzat a külügynél tiltakozott Kemal Atatürk ünneplése miatt. A törökök nemzeti hősét ugyanis a XX század elején lezajlott etnikai tisztogatások miatt a legnegatívabb történelmi figurák között tartják számon Örményországban.
Az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese éppen a napokban javasolta egy nemzetközi örmény hírportálón, hogy Magyarország az Oszmán Birodalomban 1915-ben elkövetett örmény népirtás hivatalos elismerésével feledtethetné az örményekkel a Szafarov kiadásával keltett feszültségeket. Közismert, hogy az örmény holokausztként számon tartott eseményekben az örmények szerint éppen az Atatürk vezette ifjútörök mozgalomnak nagy szerepe volt.
A honlap úgy tudja: a tiltakozás után a külügytől informálisan jelezték a kispesti önkormányzat vezetésének, diplomáciai szempontból jobb lenne elhalasztani az ünnepséget.
„Leégne a bőr a képemről – mondta az Indexnek az MSZP-s Gajda Péter polgármester – ha most, egy héttel a megnyitó előtt lemondanánk az eseményt."
A polgármester elismerte, kényes helyzet alakult ki a névadó miatt, de megpróbálja menteni a menthetőt. Levélben kérte fel az örmény önkormányzatot, hogy a kerület testvérvárosi kapcsolataira való tekintettel ne provokációként értékeljék az eseményt.
Péntek délután a májusban átadott és megnyílt első kispesti közösségi kertben, a parcellák tulajdonosai az első termőszezon zárásaként egy kis összejövetelre várták az érdeklődőket.
A tavaszi nyitánykor még alig „élő” kert mára virágzó területté vált, amely a kerület egyik kis nyugodt szigetévé lett. A parcellák tulajdonosai egy kis édenné tették át a valaha elhagyott városrészt, a Vass Lajos Általános Iskola mögött. A legtöbb apró kert hatalmas nagy paradicsomoktól duzzadnak, de volt olyan kis parcella is, ahol csak színpompás virágok köszöntik a látogatót.
Gajda Péter arról beszélt, hogy a közösségi kert kialakítása az önkormányzat előző ciklusában elindult Zöldprogramjának egyik nagyon fontos része. A kerület polgármestere kiemelte, hogy örvendetes dolog, hogy az első ilyen közösségi kert a kerületben jöhetett létre. Majd végül hozzátette, hogy a kerület most azon dolgozik, hogy más, üresen álló telken is hasonló projektbe kezdjen, hisz, az itt látottak alapján, és annak láttán, hogy működik a dolog, közel százan várnak arra, hogy közösségi kertészek lehessenek.
Tarnai Richárd egy családi emlékkel világított rá, hogy maga a kertészkedés több annál, mint amire sokan gondolnak. „Édesapám, aki kertészként dolgozott nyugdíjazásáig, most is művel egy kis kertet otthonában. A család többször is kérdezte tőle, hogy miért nem alakítunk ki egy kis játszóteret a kis rész helyett, de Édesapám mindig ellene volt. Mikor pedig terméseit, paradicsomait és paprikáit esszük, mindig visszakérdez, hogy ugye, hogy egy kis füves játszótér milyen finom zöldségeket adott volna. Azóta tudjuk a családban, ahogy Édesapámat nézzük, ahogy tesz-vesz a kis kertje körül, hogy a kertészkedés lelkileg is megnyugtató. Ahogy itt is, a mellett, hogy kialakult egy jó közösség, ami szintén lélekmelengető érzés, az itt elvégzett munka is, és látható eredményei is, az ember mellett a léleknek is szólnak – mondta Kispest országgyűlési képviselője.
Rosta Gábor, a közösségi kert egyik alapítója arról beszélt, hogy a kispesti kert nemcsak közösség lett, hanem az első példa is, melyre más kerületekbe, városokba is felfigyeltek. – Számos előadásra hívnak, és ezeken mindig beszélek az első, önkormányzati segítséggel létrejött kertről, mely Kispesten működik- mondta el a szakember. Majd más statisztikát is hozott elő beszédében. – Itt, ebben a kertben, a nyár alatt 412 kilo paradicsom termett. Mellette 40 kg paprikát, 65 kg uborkát, 20 kg retket, 57 kg padlizsánt, 35 kg cukkinit, 42 kg salátát, 16 kg zellert, 23 kg sárgarépát, 14 kg babot, 10 kg spenótot, és 8 kg borsót, valamint számos fűszernövényt szüreteltek le a parcellák tulajdonosai a közel fél év alatt, a kert megnyílása óta- sorolta Rosta Gábor. Beszélt arról is, hogy számos közös programot szerveztek a kertészekkel együtt. Kertgyűléseket tartottak, készítettek terményszárítót, két asztalt és négy padot, kerti partokat rendeztek, mindeközben rendben tartották a kertet és környékét.
Végül a kertészek is beszéltek tapasztalataikról. Volt, aki arról, hogy egy igazi közösséggé fejlődtek itt a paneldzsungel közepén, volt, aki azt hangsúlyozta, hogy mióta áll a kert, az emberek is közelednek feléjük. Megváltoztatják megszokott útjukat, hogy eljöhessenek a kert mellett, és megnézhessék, hogyan is szépül, vagy csak egyszerűen leülnek a kerítés melletti padokra. Mások pedig arról, jó ilyen közösségbe, ilyen csapathoz tartozni.
Az első kis-pesti közösségi kert első idényzárója egy kis fogadással zárult. A zsíros kenyér mellé az itt termelt zöldségek kerültek felszolgálásra.
Reméljük, nem először.
A kerületben a megszokott módon ünnepelték az itt élők az államalapítás ünnepét, rótták le kegyeletüket Szent István szobra előtt a Kispesti Nyugdíjasház udvarán.
A megemlékezés a Templom téri Nagyboldogasszony Katolikus Templomban kezdődött, ahol ökumenikus istentisztelet keretében az új kenyeret is megszentelték az Új Kenyér ünnepén, majd a templom falán álló emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők. Akik utána átsétáltak a közeli Nyugdíjasház udvarára. Ahova az új kenyér is, Szent István szobra mellé került át.
Az ünneplők a Himnusz után Vinczek György, a kerület alpolgármesterének beszédét hallgathatták meg. Ő visszaemlékezett Szent István nagyságára, aki folytatta apja, Géza fejedelem elképzeléseit, és ezeket meg is valósította. Az alpolgármester úgy fogalmazott: kitartással és következetességgel létrehozta a keresztény Magyar Királyságot. - Törvényeket hozott, kialakította a vármegyerendszert, és az aranypénz mellett az ország első adóit is kivetette -sorolta az alpolgármester, aki szerint mégis legnagyobb tette az volt első királyunknak, hogy a belső és külső harcok ellenére, "életben" tartotta a magyarságot, ami "a hunoknak, az avaroknak nem sikerült, és ők, beolvadva más népekbe, örökre eltűntek a történelem homályába".
Vinczek György a következő 1000 év nagyjairól is beszélt szónoklatában, akiket úgy emlegetett, hogy, mikor az országnak, Magyarországnak "rosszul ment", ők kisegítették a bajból tetteikkel és nyugtató szavaikkal. - Szent László, Iv.Béla, Hunyadi János, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István, valamint Deák Ferenc - mindannyian azért dolgoztak, hogy az ország továbbélhessen. A rendszerváltozás pedig arra is jó volt, hogy Hazánk, visszatérhessen Nyugat-Európához-fogalmazott az alpolgármester.
Végül egy dolgot kívánt a kispestieknek, az itt élőknek: hogy legyenek boldogok a hétköznapokban is. Majd Márai Sándor A hazáról és az államról szőtt gondolatait adta át a jelenlévőknek. - A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
A beszéd után az ünnepi zenés-irodalmi műsorral folytatódott a megemlékezés, melyben a Honvéd Művészegyüttes 4 színésze, Fazakas Júlia, M.Simon Andrea, Győry András Botond és Bocskor Sulló Lóránt adott elő, a zenei betéteket pedig Molnár Zoltán, énekes-szólista szólaltatta meg gitárján.
Az ünneplés végén az önkormányzat nevében dr. J. Nagy Éva, jegyző asszony, Vinczek György, dr.Kovács Bence és Ékes Gábor, alpolgármesterek helyezte el koszorújukat Szent István kőszobrának talapzatánál. Kispest önkormányzati képviselőjének, dr. Tarnai Richárd nevében Lazányi Ferenc hajtott fejet királyunk emléke előtt. Őket a pártok, egyesületek, egyházak képviselői, és magánszemélyek követték az emlékezés virágaival és gondolataival.
Az Államalapítás és az Új kenyér ünneplése Kispesten (is) a Szózattal zárult.
