A H

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás,

a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban

(a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézust

nagypénteken keresztre feszítették majd harmad napon, halottaiból

feltámadott.  Áldozatával megváltotta minden ember bűnét.

feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Az eredetileg "zsidó ünnep" az egyiptomi fogságból való szabadulás

ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején

tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás,

az újjászületés.

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik.

A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú

államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak,

azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.

A Nap és Hold mozgásától is függ. A húsvét helyes időpontja gyakran

vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai

a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék. A keresztény húsvét

időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai

és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét

időpontját. Később a VI. században Dionysius alkotott egy eljárást,

mely szerint húsvét időpontját számolják.

Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére

tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon

szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét

utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét, fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent,

utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével

megjelölt házait.. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg,

de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a

kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt,

amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.

Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.

Latin neve: Septuagesima ? hetvened, mert hetven napig tart,

húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan

barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

Forrás: http://pille.mindenkilapja.hu A teljes cikk ide kattintva olvasható.