Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott..

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Forrás: Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása.

A 39 éves Pinezits Máté veszi át a Budapest Honvéd első csapatának irányítását. A szakember Sopronban, majd az MTK utánpótlásában dolgozott és 2020 nyarán érkezett a Magyar Futball Akadémiára, ahol három szezonon keresztül vezette az U19-es csapatot. A leendő pro-licences szakember mostantól pedig a felnőttek között bizonyíthatja rátermettségét.

Szerda reggel bombarobbantással fenyegették meg a kispesti bíróságot: ki kellett üríteni az épületet, összesen kilenc tárgyalás maradt el. A helyszínen nem találtak robbanószert, a fenyegetés miatt büntetőeljárást indított a rendőrség.

A kispesti bíróságra telefonált egy ismeretlen személy kilenc óra után néhány perccel, aki közölte, hogy félórán belül bomba robban az épületben. Ennek megfelelően a bíróság elnöke azonnal intézkedett az épület kiürítéséről

– nyilatkozta a Tényeknek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Kiürítették és átvizsgálták az épületet, de nem találtak robbanószert.

Korábban már többször is történt hasonló eset, gyakran fenyegették meg hasonló módon a bíróságokat, de az utóbbi időben már visszaszorulóban vannak a hasonló esetek. A fővárosban több mint fél éve nem volt hasonló dolog.

A rendőrség közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást indított. A legtöbb esetben a betelefonálókat könnyen tudják azonosítani, akik komoly büntetésre számíthatnak, hiszen akár több év börtönbüntetést is kaphatnak.

A labdarúgó NB I 33., utolsó fordulójában a Budapest Honvéd izgalmas hajrá után 2–1-re kikapott a Puskás Akadémiától, így kiesett az élvonalból. A felcsútiak sem örülhettek a lefújáskor, mert nem szerezték meg a harmadik helyet a Debreceni VSC győzelme miatt.

Nem tudott nyerni a Honvéd, kiesett

Csakúgy, mint szombat este, napra pontosan hat esztendeje is nagy mérkőzésre készült a Honvéd – csak 2017-ben nem a bennmaradásért harcolt az együttes, hanem a bajnoki aranyéremért, amelyet meg is szerzett, miután hazai pályán legyőzte a Videotont. 

Azóta nagyot fordult a világ, a kispestiek az utóbbi két idényben is csak az utolsó előtti, valamint az utolsó fordulóban maradtak bent az NB I-ben, 2023-ra pedig odáig süllyedt a csapat, hogy kieső helyről várhatta a záró kört.

Nemcsak a fővárosi együttesnek, hanem a hazaiaknak is mindenképpen nyerniük kellett, hiszen csak siker esetében ugorhattak fel a dobogóra – ehhez azonban a Debrecennek botlania kellett volna az Újpest ellen.

A Honvéd nem számíthatott két kulcsemberére, Ivan Lovricra és Nenad Lukicsra sem sérülés miatt, így Szabó II Alex és a 17 éves Átrok Zalán is lehetőséget kapott.

S ha már lehetőséget kapott, az első percben lőtt is, igaz, gyengén. Amikor az ember látta a pályán a kispesti csatársort (Kocsis Dominik, Átrok, Tamás Krisztián), nehezen tudta elképzelni, hogyan születhet ebből siker… Kiegyenlített játék zajlott a pályán, igazán nagy helyzet nem alakult ki. Egészen a 26. percig, amikor vezetést szerzett a hazai csapat – de a gólt érvénytelenítették, miután a találat előtt Marius Corbu szabálytalankodott Benczenleitner Barnával szemben.

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.

Munkatársaink 2023.06.20. 0:00 – 06:00 óra között a Budapest XIX. kerületi hálózatunk karbantartási és fejlesztési munkálatait végzik, ezért ezen a területen, a televízió szolgáltatásunkban, a jelzett időszakban kiesés lesz tapasztalható.

A karbantartás után a készülékek újrahangolása szükséges.

Türelmüket és megértésüket előre is köszönjük! - olvasható a cég közleményében.

Gyűjtők, rajongók találkozója ez, ahol mindenki rajong valamiért, csak autómodell legyen. Megtalálható egy ilyen börzén mindenféle modell, az 1:87-es méretaránytól az 1:12-ig, a Matchbox-tól az igényesebb AutoArt márkáig, a gyerekektől az idős gyűjtőkig minden és mindenki. Havi rendszerességgel látogatóható a börze a KMO-ban. Vasárnaponként nem csak autókkal találkozhatunk, hanem kiegészítő termékek vásárlására is lehetőség nyílik: kulcstartók, pendrive-ok, prospektusok, képeslapok, persze mind autós témakörben.

Részletek a képre kattintva olvasható.

Május 24-től, szerdától módosulnak a BKK egyes papíralapú vonaljegyei és bérletszelvényei, amelyeket a BKK-automatákban és a személyes értékesítési pontokon lehet megvásárolni. A jegyek megújításának célja, hogy az utazási feltételekről még figyelemfelkeltőbb módon tájékoztassa ügyfeleit a Budapesti Közlekedési Központ.

A jegyérvényesítéssel kapcsolatos üzenet megjelenítése volt a legfontosabb célja a Budapesti Közlekedési Központ legutóbbi újításának: a vonaljegyen, a gyűjtőjegyen és a helyszínen váltott vonaljegyen a jegykép jobb oldala újult meg. Az ügyfelek magyarul és angolul is tájékoztatást kapnak arról, hogy a jegyet érvényesítsék az utazás megkezdésekor, így még inkább egyértelmű a jegyek használata.

A környéki vonaljegyek Budapesten belül nem használhatók – az erről szóló üzenetet szintén a jegyek jobb oldalán tüntették fel a környéki vonaljegyek valamennyi változatán. A teljes árú, az 50 százalékos és a 90 százalékos kedvezményt tartalmazó környéki helyközi vonaljegyek a Budapest környéki települések külső végállomása és a Budapest határán belüli első megálló között használhatók.

A csoportos 24 órás jegy használóinak az öt személyt ábrázoló piktogram mellett kiegészítő szöveges üzenet is megjelenik arról, hogy öt fő együttes utazására szolgál a csoportos napijegy.

A kerékpár- és kutyabérletekre további képek kerültek: előbbinél plusz kerékpár, utóbbinál 9 mancs egyértelműsíti a használatot. A bérletek ellenőrzésekor így jól látható, hogy ezek a bérletek csak a kerékpárok vagy a kutyák szállítására használhatók.

A fenti változásban érintett, korábban nyomtatott díjtermékek az érvényességi idejükön belül változatlanul felhasználhatók utazásra.