Véget ér az 50-es villamosvonal 2023-ra tervezett felújítása, június 12-től, hétfőtől újra járnak a szerelvények a Határ út és Pestszentlőrinc között. A korszerűsítésnek köszönhetően június közepétől még több alacsonypadlós, légkondicionált, korszerű CAF-villamos közlekedhet a vonalon. Nyáron több helyen kell vágányzárral járó felújításokra készülni a fővárosban: a többi közt megújul a hűvösvölgyi vonalak infrastruktúrája, így ősztől már ott is közlekedhetnek a modern, alacsony padlós villamosok.

A felújítási munkáltok befejeztével, június közepétől munkanapokon csúcsidőben már egyidejűleg 6 db CAF-szerelvény közlekedik az 50-es villamos vonalán. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden második villamos korszerű, alacsonypadlós, légkondicionált jármű lesz ezen a vonalon. A BKK arra törekszik, hogy a fővárosban rendelkezésre álló modern CAF-villamosokkal a lehető legtöbb vonalon találkozzanak a budapestiek, és minél több vonalon lehessen alacsony padlós járművel utazni.

Az 50-es vonalon zajló munkálatok egy részét már tavaly elvégezték a szakemberek, de az áramellátási rendszer korszerűsítésére idén került sor. A beruházásra azért volt szükség, mert a korszerű, alacsony padlós CAF-villamosok a jobb menetdinamikai tulajdonságok, valamint a légkondicionáló berendezés miatt a korábbi járművekhez képest magasabb áramfelvételt igényelnek. Ezért meg kellett erősíteni a tápkábelhálózatot, valamint több helyen cserélni kellett a felsővezeték tartóoszlopait is.

Június közepétől a térségben lakók még több modern villamossal érhetik el például a felújított és akadálymentesített M3-as metrót. A CAF-villamosok alacsony padlószintjének köszönhetően a mozgásukban korlátozott személyek, a babakocsival, illetve a nagyobb csomaggal közlekedő utasok is könnyebben szállhatnak fel a járművekre, a légkondicionált utastérben pedig komfortosabb az utazás. Az 50-es villamos menetrendje a BKK oldalán, illetve a BudapestGO alkalmazásban is elérhető.

Az elmúlt években indított jelentős járműparkfejlesztés rengeteget javított a fővárosi közösségi közlekedés színvonalán. Budapesten már több mint 110 alacsony padlós villamos közlekedik, és a nehéz anyagi körülmények ellenére is tovább folytatódik a korszerű járművek beszerzése. A következő években összesen 51 modern, alacsony padlós és légkondicionált CAF-villamos érkezik majd a fővárosba. A BKK célja, hogy a fővárosi villamoshálózat minél több vonalán megjelenhessenek ezek a korszerű járművek. A járműbeszerzésről bővebben a BKK weboldalán lehet olvasni.

Folytatódnak a felújítások

Az 50-es villamos vonalát érintő munkák után idén nyáron több helyen is fejlesztik majd a villamosközlekedés infrastruktúráját a fővárosban. Ezek közül a legjelentősebb a hűvösvölgyi villamosok vonalát érintő fejlesztés: a június 17-től a nyár végéig tartó munkák során több helyen átépítik a megállókat, egyes szakaszokon felújítják a vágányokat, ezáltal alkalmassá teszik a szakaszt a CAF-villamosok közlekedésére. Emiatt június közepétől az iskolakezdésig az 56-os és a 61-es villamosok csak a dél-budai végállomások és a Széll Kálmán tér között járnak majd.

A nyári felújítás ideje alatt a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között villamospótló buszokkal lehet majd utazni. A pótlóbuszok a gyors és egyenletes követés érdekében több helyen buszsávban haladnak majd, emiatt közúti változásokra is kell készülni a környéken közlekedőknek. Június közepétől már az 56-os és a 61-es villamosok vonalán is megjelennek a CAF-villamosok, így például a budafoki és a krisztinavárosi szakaszon is közlekednek majd az alacsony padlós szerelvények. A korszerűsítés végeztével, szeptembertől már Hűvösvölgyben is megjelennek majd a modern, alacsony padlós járművek.

2023-ban ismét megrendezzük a kerület legnagyobb szabadtéri rendezvényét a Kispesti Városünnepet, a már megszokott helyen, a gyönyörű Templom téren. Június 17-én szombaton és 18-án vasárnap ismét remek hangulatú családi program, sztárfellépők egész hada, kirakodóvásár, kulturált vendéglátás várja az érdeklődőket a kispesti Templom téren és az Ady Endre úton.

Életének 76. évében elhunyt Kristóf Lajos, kispesti fotó- és szobrászművész. Kristóf Lajost az önkormányzat saját halottjának tekinti.

A művész Kispesten született és itt is élt haláláig. Kristóf Lajos tagja volt a Kispesti Helikon Kulturális Egyesületnek. Kispest Önkormányzata 2022-ben Kispestért Díjjal ismerte el munkásságát. A Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal tüntette ki 2012-ben.

Számtalan munkája közül kiemelkedik a kispesti Puskás Ferenc Általános Iskolában és Isztambulban található Puskás-mellszobor, a Tichy Lajos Sportcentrumban látható Tichy-szobor, a Puskás-mellszobor a KÖKI Terminál előtt, a Magyar Futball Akadémia előtti Puskás-szobor, valamint a római olimpia ökölvívó bajnokát, Török Gyulát ábrázoló mellszobor. A Puskás Ferenc Alapítvány díjaként ismert kisplasztika is Kristóf Lajos munkája.

A városi házakban nőtt fel, ott, ahol Bozsik József és Puskás Ferenc, csak ő nem a labdával, hanem fényképezőgéppel és bronzzal alkotott nagyot – így emlékezik a kispesti szobrászra a Budapest Honvéd FC hivatalos honlapján.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott..

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Forrás: Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása.

A 39 éves Pinezits Máté veszi át a Budapest Honvéd első csapatának irányítását. A szakember Sopronban, majd az MTK utánpótlásában dolgozott és 2020 nyarán érkezett a Magyar Futball Akadémiára, ahol három szezonon keresztül vezette az U19-es csapatot. A leendő pro-licences szakember mostantól pedig a felnőttek között bizonyíthatja rátermettségét.

Szerda reggel bombarobbantással fenyegették meg a kispesti bíróságot: ki kellett üríteni az épületet, összesen kilenc tárgyalás maradt el. A helyszínen nem találtak robbanószert, a fenyegetés miatt büntetőeljárást indított a rendőrség.

A kispesti bíróságra telefonált egy ismeretlen személy kilenc óra után néhány perccel, aki közölte, hogy félórán belül bomba robban az épületben. Ennek megfelelően a bíróság elnöke azonnal intézkedett az épület kiürítéséről

– nyilatkozta a Tényeknek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Kiürítették és átvizsgálták az épületet, de nem találtak robbanószert.

Korábban már többször is történt hasonló eset, gyakran fenyegették meg hasonló módon a bíróságokat, de az utóbbi időben már visszaszorulóban vannak a hasonló esetek. A fővárosban több mint fél éve nem volt hasonló dolog.

A rendőrség közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást indított. A legtöbb esetben a betelefonálókat könnyen tudják azonosítani, akik komoly büntetésre számíthatnak, hiszen akár több év börtönbüntetést is kaphatnak.

A labdarúgó NB I 33., utolsó fordulójában a Budapest Honvéd izgalmas hajrá után 2–1-re kikapott a Puskás Akadémiától, így kiesett az élvonalból. A felcsútiak sem örülhettek a lefújáskor, mert nem szerezték meg a harmadik helyet a Debreceni VSC győzelme miatt.

Nem tudott nyerni a Honvéd, kiesett

Csakúgy, mint szombat este, napra pontosan hat esztendeje is nagy mérkőzésre készült a Honvéd – csak 2017-ben nem a bennmaradásért harcolt az együttes, hanem a bajnoki aranyéremért, amelyet meg is szerzett, miután hazai pályán legyőzte a Videotont. 

Azóta nagyot fordult a világ, a kispestiek az utóbbi két idényben is csak az utolsó előtti, valamint az utolsó fordulóban maradtak bent az NB I-ben, 2023-ra pedig odáig süllyedt a csapat, hogy kieső helyről várhatta a záró kört.

Nemcsak a fővárosi együttesnek, hanem a hazaiaknak is mindenképpen nyerniük kellett, hiszen csak siker esetében ugorhattak fel a dobogóra – ehhez azonban a Debrecennek botlania kellett volna az Újpest ellen.

A Honvéd nem számíthatott két kulcsemberére, Ivan Lovricra és Nenad Lukicsra sem sérülés miatt, így Szabó II Alex és a 17 éves Átrok Zalán is lehetőséget kapott.

S ha már lehetőséget kapott, az első percben lőtt is, igaz, gyengén. Amikor az ember látta a pályán a kispesti csatársort (Kocsis Dominik, Átrok, Tamás Krisztián), nehezen tudta elképzelni, hogyan születhet ebből siker… Kiegyenlített játék zajlott a pályán, igazán nagy helyzet nem alakult ki. Egészen a 26. percig, amikor vezetést szerzett a hazai csapat – de a gólt érvénytelenítették, miután a találat előtt Marius Corbu szabálytalankodott Benczenleitner Barnával szemben.

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.

Munkatársaink 2023.06.20. 0:00 – 06:00 óra között a Budapest XIX. kerületi hálózatunk karbantartási és fejlesztési munkálatait végzik, ezért ezen a területen, a televízió szolgáltatásunkban, a jelzett időszakban kiesés lesz tapasztalható.

A karbantartás után a készülékek újrahangolása szükséges.

Türelmüket és megértésüket előre is köszönjük! - olvasható a cég közleményében.

Gyűjtők, rajongók találkozója ez, ahol mindenki rajong valamiért, csak autómodell legyen. Megtalálható egy ilyen börzén mindenféle modell, az 1:87-es méretaránytól az 1:12-ig, a Matchbox-tól az igényesebb AutoArt márkáig, a gyerekektől az idős gyűjtőkig minden és mindenki. Havi rendszerességgel látogatóható a börze a KMO-ban. Vasárnaponként nem csak autókkal találkozhatunk, hanem kiegészítő termékek vásárlására is lehetőség nyílik: kulcstartók, pendrive-ok, prospektusok, képeslapok, persze mind autós témakörben.

Részletek a képre kattintva olvasható.