Folyamatosan egyeztet a hat érintett ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) az ellenzéki előválasztás részletszabályairól és a jelöltekről.

A 16-os számú választókerületben – ami Pesterzsébetet és Kispest wekerletelepi részét foglalja magába – úgy tűnik nem lesz nagy tolongás a jelölteknél. Ugyanis a Jobbik szombaton, a DK pedig ma bejelentette, hogy Hiller István támogatják az ellenzéki előválasztáson. Az LMP már korábban támogatásáról biztosította az MSZP politikusát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a DK visszalépteti korábbi jelöltjét, a Pesterzsébeten alpolgármesteri tisztséget betöltő Nemes Lászlót.

Így egyelőre egyetlen ellenzéki képviselőjelölt van a választókerületben, azonban ez még változhat, hiszen a Momentum még nem tette le a voksát senki mellett.

Szomorú bejelentés.

A Kispest-Honvéd Futball Club Facebookon közzétett szomorú közleménye:

"Piroska Jani a mai naptól az égi lelátóról szurkol tovább imádott vörös-fekete csapatának.

Élete során tanúsított elkötelezettsége mindannyiunk számára példaértékű. Emlékére ma este 20:30-tól mécsesgyújtás az új Bozsik Stadion temető felőli oldalánàl.

Emlékét örökké őrizzük!

"KISPEST AZ ÉLETÜNK!"

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.

Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé.

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

Határ úti emlékmű

Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott. Forrás: rubicon.hu

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

A szervezett szurkolói szubkultúra része a graffiti, magyarul falfirka, amit nagyon sokan nem szeretnek, mondván, hogy épületeket rondítanak el velük. Viszont nagyon sokan meg szeretik őket, mondván, hogy egyhangú környékek épületeinek a megjelenéseit dobják fel a művészi odafigyeléssel és kivitelezéssel elkészült művek.

Pláne jók azok a graffitik, amik kijelölt helyen készülnek el, így az épületek állagában nem okoznak bajt, vagy nem olyan helyekre kerülnek, ahol nem lehetnének ott.

A szurkolói szubkultúra tagjai is élnek a graffitik adta lehetőségekkel, mint ahogyan matricákat is szoktak használni arra a fanatikusok, hogy kifejezzék önmagukat, jelöljék területeiket, illetve azt, hogy hol és merre túráztak, nem csak országon belül.

A Kispest szurkolói közössége igen aktív a graffitik terén is, több felületen is alkothatnak, amikre engedélyt kaptak, alkotásaik meg Kispest szerte nagy megbecsülésnek örvendenek.

Ám most mégis hatalmas a felháborodás, mert a műveikbe belerondítottak, mert annak nevezhető, ha bármelyik alkotást csak úgy átfirkálnak.

A kispestiek által elkészített művek tényleg el lettek rondítva, és bár egyelőre teljes mértékben nem lehet bebizonyítani, de ők az FTC egyik szurkolói csoportját vádolják az elkövetéssel, mert láthatóak lettek a jeleik.

Azok a jelek, amiket egyébként bárki oda tud rajzolni, ezért írjuk azt, hogy nem lehet teljes nyugalommal kijelenteni, csak legfeljebb sejteni, hogy kik az elkövetők.

Azt, hogy kik csinálták, csak akkor derül ki, ha a nyomozóhatóság kinyomozza (feljelentés esetén) vagy maguk az elkövetők bevallják azt.

FRISSÍTÉS: 11.46

Több olvasónk jelezte, hogy a rombolásról készült képeket az FTC egyik szurkolói csoportja küldte el a kispestieknek.

– Újabb pert nyertem meg jogerősen. Ezúttal – a Kispesti Önkormányzat mögé bújva – Gajda Péter polgármester perelt be és vesztett velem szemben, az úgynevezett menzaügyben – közölte Facebook oldalán Hadházy Ákos.

Az ügy bő egy évvel ezelőttig nyúlik vissza. 2019 decemberében ugyanis a független országgyűlési képviselő azt állította, hogy a „kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést”. Gajda Péter erre reagálva azt fejtette ki, hogy „a teljes verseny biztosításával, nyílt eljárás alkalmazásával került lefolytatásra a közétkeztetés ellátásának biztosítását célzó pályázat”.

Hadházy Ákos szombat délelőtti tájékoztatása szerint a bíróság megállapította, hogy ha egy közbeszerzésen csak egy induló van, az nem verseny. – A bíróság valós tényként, illetve tényeken alapuló következtetésként fogadta el, hogy az önkormányzat verseny nélkül adta oda a 10 milliárdos bizniszt jelentő közétkeztetést egy olyan cégnek, amelyik gyakorlatilag nem rendelkezett referenciával – írta.

Az ellenzéki képviselő elszomorítónak nevezte, hogy a „szocialista polgármester ugyanis pont úgy kezelte és kezeli a nyilvánvalóan korrupciós vagy versenykorlátozó kispesti ügyeket, mint bármely fideszes kollégája tenné. A részletes és valódi vizsgálat, valamint a politikai és jogi következtetések levonása helyett agresszív kommunikációval hazugsággal vádolja a tényeket feltárókat és megpróbál a bíróságon is jogi csűréssel-csavarással valahogy legalább egy-két mondatba belekötni”.

– Talán jó ötletnek tűnne az ellenzéki vezetésű önkormányzatok botlásait megpróbálni a szőnyeg alá söpörni, de nem az – írta Hadházy Ákos. Magyarázata szerint ugyanis lehetne azzal indokolni, hogy ezek az ügyek eltörpülnek a fideszesek rendszerszintű, sok ezer milliárdos lopásaival szemben, ez azonban több dolog miatt is nagy öngól lenne. Egyrészt ezeket az ügyeket csak akkor lehet eltussolni, ha Fidesz is akarja. Ha az lesz az érdeke, akkor a propagandagépezet a választások előtti hónapokban mindenhol ezeket az ügyeket fogja ordítani. A kispesti ügyek miatt öt nyomozás is folyik, és ha a Fidesz bajban lesz, Gajdát vagy barátait egészen biztosan vezetőszáron fogják elvinni és hetekig erről fog szólni minden. Ha akarjuk, ha nem.

„Az egyik legnagyobb munkabírású, mindig a kerületért dolgozó kollégám, barátom ment el. Elvitte a COVID. Megdöbbenten, szótlanul állok az elvesztése után.”

Gajda Péter Facebook-oldalán tette közzé a szomorú hírt.

„Pótolhatatlan veszteség az egész kerületnek, családnak, a barátoknak, minden városházi kollégának, hogy Bán Zoltán, a Közpark Kft igazgatója ma elhunyt” – írta.

Nem akartam, nem tudtam mit írni a képhez. Bán Zoli több mint tíz éve az egyik legkedvesebb kollégám. Felfoghatatlan, hogy múlt héten még arra készült, hogy hogyan fogunk majd neki a tavaszi nagytakarításnak, mi lesz a lomtalanítás után, hogy tesszük rendbe a tél elmúltával újra, szokás szerint Kispestet.
Ő is mindig ezen agyalt, dolgozott, pedig sokszor sziszifuszi munka volt, de mindene volt Kispest. Az egyik legnagyobb munkabírású, mindig a kerületért dolgozó kollégám, barátom ment el. Elvitte a COVID. Megdöbbenten, szótlanul állok az elvesztése után. Pótolhatatlan veszteség az egész kerületnek, családnak, a barátoknak, minden városházi kollégának, hogy Bán Zoltán, a Közpark Kft igazgatója ma elhunyt.

Minden kedves olvasónknak Áldott Húsvéti Ünnepeket

kíván a kispesti.hu oldal minden munkatársa.

Részletes írás az ünnepről a képre kattintva olvasható.