Csak A 20. században kezdték el hirdetni, hogy péntek 13-a szerencsétlen nap.

Nincs előzménye

1898-ban a hiedelmekkel foglalkozó „Brewers Dictionary of Phrase and Fable” című enciklopédiában nyomát sem találjuk enek a babonának. A vaskos kötet értekezett külön a pénteki babonákról, illetve megemlítette a tizenhármas számhoz fűződő baljós hiedelmeket is. Minden bizonnyal a 20. századi angolszász szenzációhajhász világ kapcsolta össze a két elemet és ezáltal kialakult az év legrettegettebb napja: péntek 13.

Régi szokások

Péntek a keresztény hagyományban böjti nap, amikor a hívek Jézus kereszthalálára emlékeznek. Ezt a napot a 6. századtól kezdve a boszorkányok vagy a pogányok idejének tartották a keresztény hitterjesztők, ez volt az általuk üldözött ősi istenségek titkos imádásának a napja. A péntek azért vált a keresztények gyásznapjává, mert Jézust nagypénteken feszítették keresztre. A középkorban általában pénteki napon voltak a kivégzések, ami borzongással tölthette el az embereket. A tizenhármas szám azért lett baljós, mert nagycsütörtök éjszakáján, az utolsó vacsorán 13-an ültek az asztalnál, 12 apostol és Jézus. Ebből született az a babona, hogy nem jó, ha az asztalnál 13 fő ül. Közrejátszott a babona kialakulásában az is, hogy a bűbájosok és az ezoterikusok által gyakran forgatott tarot kártyában a 13 a halál jelképe.

A nap babonái

A szerencsepatkó és a négylevelű lóhere jó szolgálatot tesz azoknak, akik félnek a babonától. Van, aki nyúllábat hordoz magánál. Előfordulnak olyanok, akik baljós félelmeiktől úgy szabadulnak meg, hogy azokat lekopogják a falon. Aki tart a babonáktól, az induláskor a jobb cipőjét húzza fel, vagy szórjon sót a háta mögé, hogy elejét vegye a szerencsétlenségeknek.

Az Utcáról Lakásba! Egyesület és A Város Mindenkié csoport Kispesten is elindította “Kunyhóból lakásba” programját. Az idei program során két eddig üresen álló szociális bérlakásba költözhetnek még karácsony előtt a kispesti servúdi erdőben élő hajléktalan emberek.

Klein Dávid hegymászó hajléktalan emberek lakását építi

A „servúdi” (Kút-tói erdő) kunyhók lakói tavaly év végén kerültek nehéz helyzetbe, az erdészeti hatóság bírságot szabott ki rájuk és elrendelte a kunyhók lebontását. A Város Mindenkié csoport elérte, hogy az önkormányzat ne támogassa az elhelyezés nélküli kunyhóbontásokra vonatkozó tervet, és ajánljon fel szociális bérlakásokat a fedél nélkül maradt embereknek. Az önkormányzat egyelőre két lakást ajánlott fel. Forrás:hirhatar.hu

75 évvel ezelőtt áldotta meg Kovács Vince váci segédpüspök a kispesti Jézus Szíve-templomot. A jubileuma alkalmából Erdő Péter bíboros hálaadó szentmise keretében november 8-án felszentelte templomot.

Az eredeti cikk a képre kattintva olvasható.

2014 októberében hirdette meg 75 éves történelméért hálát adva a jubileumi évet a kispesti Jézus Szíve-plébániatemplom. Ennek csúcspontjaként ünnepelte a hívő közösség temploma felszentelését.

A templomszentelő szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt. Koncelebrált Forrai Tamás, a Magyar Jezsuita Rendtartomány elöljárója és több paptestvér. A liturgián részt vett Pálos Frigyes atya, aki 75 évvel ezelőtt a templom megáldásakor Kovács Vince váci segédpüspök és Merva Imre prépostplébános mellett álhatott.

A templomszentelésen megjelent György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja és a kispesti önkormányzat képviselői.

A plébániai közösség nevében Kópházi József, a Jézus Szíve Plébánia világi elnöke köszöntőjében a közösség örömét fejezte ki, hogy a templom a városrész éltető és alkotóeleme ma is. Hálát adni a múltért és áldást kérni a jövőre, ezért gyűltünk össze – fogalmazott.

A templomszentelés szertartása a vízszenteléssel kezdődött, majd a falak és a hívő közösség meghintése következett.

További férőhelyekkel bővült Kispest óvodai ellátása. Újabb hetvenöt kisgyereket tud fogadni a felújított, és kibővített Kispesti Arany Óvoda. A tavaly nyáron indult bővítés eredményeként egy 500 négyzetméteres földszinti szárnnyal és egy 250 négyzetméteres emeletráépítéssel gyarapodott az intézmény, melyet most adtak át.


Több mint 175 millió forintot nyert Kispest az óvoda bővítésére európai uniós forrásból, a pályázati támogatáshoz mintegy 80 millió forint saját erőt tett hozzá az önkormányzat, így összesen mintegy 255 millió forintba került az építkezés. Az újonnan épült 500 négyzetméteres földszinti szárnyban lépcsőházat, közlekedőt, tornaszobát, három csoportszobát és mozgássérült WC-t építettek. Ide helyezték át a sószobát és egy orvosi fejlesztőt alakítottak ki. A régi részben részlegesen felújították a melegítőkonyhát is. A 250 négyzetméteres emeleti részbe költöztek az irodák, itt lett kialakítva két fejlesztőszoba és egy nevelői szoba is. A bővítés eredményeként további 75 kisgyermek járhat a Kispesti Arany Óvodába.
Kispest Önkormányzata mindent megtesz azért, hogy tovább javuljon az óvodai ellátás színvonala a kerületben és elég férőhely legyen a kispesti gyerekek nappali gondozására. Mindezek mellett – a hároméves kortól kötelező óvodába járás miatt – további férőhelybővítésen is gondolkodnia kell az önkormányzatnak. 
Kiemelkedő és fontos vívmánynak nevezte a polgármester, hogy a kispesti önkormányzat eddig sem kért, és ezután sem kér térítési díjat az óvodákba járó gyerekek szüleitől.

Október végén, november eleje szinte visszhangzik a Facebook az egyre divatosabb halloweeni jókívánságoktól. Ám az sem ritka, hogy a magyar hagyományok hívei kikelnek ezek ellen, mondván nekünk is van saját ünnepünk: a mindenszentek és halottak napja.

Vita helyett mi inkább megpróbálunk rendet tenni a fejekben. Utánajártunk, mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között. Megtudhatjátok, pontosan melyik napon és miért tartják ezeket az ünnepeket. Illetve eláruljuk azt is, hogy miért fölösleges civakodni azon, hogy melyiket ünnepeljük.

Kevesen gondolnátok, de a nálunk csak pár éve divatos halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhain-ra vezethető vissza.

Az ünnepek eredete

A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit.

A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

Keresztény megemlékezés a halottakról

A kereszténység terjedésével azonban nem tiltották be ezeket a pogány ünnepeket, a korai keresztények lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az egyház. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították.

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Mindenszentekhez és halottak napjához kötődő népszokások

Sok európai országban, így Magyarországon is az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat.

E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Pogány kísértetek, töklámpások

A kereszténység terjedésével azonban nem merültek feledésbe a régi pogány hagyományok sem, az évek során pedig e szokások összevegyültek. A mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a halloween, ami az angol „All Hallows Eve”, azaz "mindenszentek előestéje" kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította.

Halloweeni hagyományok

Ezen az estén a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! - kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket.

A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek.

Honnan ered a töklámpás?

A töklámpás eredete egy régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek (angolul: Jack O’Lantern) egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy soha sem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.

Ezek tehát a halottakra való emlékezés ünnepei. Amit láthatjátok, mind egy ősi ünnepből származik. A halloween, mindenszentek és halottak napja szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő ünnepek. Mindhármat különböző, egymás utáni napon tartják, ezért nincs ok vitára, mindhárom ünnep elférhet a naptáratokban.

Október 31. - Halloween
November 1. - Mindenszentek
November 2. - Halottak napja

Forrás: wikipédia, sulihalo.hu

Általános szokás, hogy Mindenszentek napján és az azt követő Halottak napján gyertyát gyújtunk a halottakért, nemcsak a temetőkben, hanem otthon is. A gyertya fénye azonban nemcsak az örök világosságot jelképezi, annak lángja veszélyt is jelenthet. A statisztikák szerint az évnek ebben az időszakában megemelkedik tűzesetek száma.

November elsején Mindenszentekkor és az azt követő Halottak napján, valamint az itthon is egyre elterjedő halloweeni szokásként az emberek gyertyákat, mécseseket, vagy töklámpásokat gyújtanak. A tűzeseteket leggyakrabban az okozza, hogy ezeket könnyen meggyulladó anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok pedig a szabadtéren a száraz avarra, a lakásban pedig a függönyön és asztalterítőn keresztül a lakás más helyiségeire is átterjednek.

Fontos, hogy a temetőben csak mécsestartóban gyújtsanak mécsest vagy gyertyát, ezeket a sírtól való távozás után el kell oltani. A mécsest célszerű nem éghető anyagból készült alátétre helyezni, ügyelve arra, hogy a közvetlen közelben ne legyenek gyúlékony anyagok, mert a keletkező hő lángra lobbanthatja a sírhelyen elhelyezett díszítéseket, koszorúkat, virágokat. A mécsestartót olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem dőlhet el. Biztonságosan használható a fedővel rendelkező kegyeleti mécses.

A Halloweent jelmezben ünneplők körültekintően ünnepeljenek a gyertyákkal feldíszített lakásban, hiszen ezek a jelmezek gyakran jól éghető, könnyen meggyulladó anyagból készülnek. A töklámpások használata látványos, ugyanakkor veszélyes. Kihelyezésükhöz fontos a megfelelő hely megválasztása, illetve olyan mécses használata, ami szeles időben is biztonságosan égethető.

Önkormányzati támogatással jutott két Skoda Rapid személyautóhoz a kispesti rendőrkapitányság. Kispest polgármestere hivatalosan kedden adta át a járműveket a kerület rendőrkapitányának.

Egy témája volt a kispesti rendőrkapitányság keddi állománygyűlésének: a két új rendőrautó átadás-átvétele. Az önkormányzatot Gajda Péter polgármester, Vinczek György, Kertész Csaba és Rátkay Andrea alpolgármesterek, valamint két önkormányzati képviselő, Fekete László és Lázár Tamás közbiztonsági tanácsnok képviselte. Plánk Róbert ezredes, rendőrkapitány mellett Meichl Géza dandártábornok, a budapesti rendőrfőkapitány gazdasági helyettese és dr. Pella László ny. dandártábornok, a Kispest Közbiztonságáért Alapítvány kuratóriumi elnöke vett részt az eseményen.

Az önkormányzat az alapítványon keresztül nyújtott támogatást az összesen 7 millió forintba kerülő két Skoda beszerzéséhez. Elsőként Dr. Pella László köszönte meg a képviselő-testület segítségét, és azt kívánta, hogy a rendőrök használják egészséggel az autókat a kerület közbiztonsága érdekében.

Kispest polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzatnak ugyan nem alapfeladata a kerület közbiztonságának szavatolása, mégis talán ez az egyik legfontosabb feladat, amelyben közös a felelősség a rendőrséggel. Gajda Péter hangsúlyozta, a kerület erejéhez mérten mindent megtesz azért, hogy a közös felelősség olyan vállalásokban is megnyilvánuljon, amelyet a kispestiek is láthatnak, érezhetnek. Ilyen például a térfigyelő-hálózat folyamatos fejlesztése – jelentette ki a polgármester. Hangsúlyozva a rendőrséggel való kiváló együttműködést, Gajda Péter reményét fejezte ki, hogy a vállalásokat, támogatásokat a jövőben is biztosítani tudja a kerület; ennek alapja az önkormányzat stabil gazdálkodása.

Meichl Géza dandártábornok megköszönve az adományt, elmondta, mindent megtesz a rendőrség azért, hogy a kerületben élők szubjektív és objektív biztonságérzete tovább javuljon; ebben segít a két új autó is.

Plánk Róbert ezredes is úgy fogalmazott, hogy kiemelkedő és példaértékű az együttműködés az önkormányzattal. Hangsúlyozta, hogy a technikai fejlesztésekkel a munkájuk hatékonysága is javul. A rendőrkapitány kiemelte a Kispesti Rendészeti Központ szerepét is a közös fellépésben. A kerület közbiztonságát erősítjük – hangsúlyozta.

Kispest Önkormányzata lehetőségeihez képest kiemelt feladatának tekinti a kerület közbiztonságát, biztonságát szolgáló hivatásos és civil szervezetek munkájának támogatását. Éves szinten 30 millió forinttal támogatja a kerületi rendőrkapitányság munkáját és munkatársait. Az együttműködés alapja egyrészt a túlszolgálat anyagi támogatása, másrészt a térfigyelő-rendszer közös üzemeltetése. A Kispest Közbiztonságáért Alapítványt 4 millió forinttal támogatja az önkormányzat. Tavaly szeptemberben egy használt Opel szolgálati gépjárművet vásárolt a Kispesti Készenléti Polgárőrség abból a 2 millió forintnyi támogatásból, amelyet az önkormányzattól kapott. Augusztusban egy 4 millió forint értékű Suzuki SX4 szolgálati autót adtak át az kerületi lánglovagoknak. Gesztusértékű felajánlással is támogatja az önkormányzat a kerületi tűzoltóság és rendőrség hivatásos és köztisztviselői állományát, valamint a mentőállomás munkatársait. A szervezetek dolgozói 500 forintos kedvezményes jeggyel használhatják a Kispesti Uszodát. Forrás: kispest.hu

2015. október 24-én magyar idő szerint 17:45 órakor Székelyhon 750 km hosszú határvonalán kigyúlnak a tüzek, jelezve, hogy a székelység, mint őshonos nemzeti közösség sosem fog lemondani önrendelkezési jogáról, amit az 1918. december 1-én megszavazott gyulafehérvári határozat is garantált. Sokan lesznek, kik el tudnak utazni erre az eseményre, átlépve a gúnyhatárt oda is és vissza is. De lesznek közöttünk, kik ugyan teljes mértékben szolidárisak a székelységgel, valamilyen oknál fogva nem tudnak úgymond „hazautazni”. Ezért a Székelyország Tündérkertje Egyesület szervezésében lehetőséget biztosítunk minden honfitársunknak, hogy a fővárosunkban, Budapesten együtt lehessünk időben és lélekben a strázsán álló székely testvéreinkkel.

„Világítsanak Székelyföld határai és gyúljanak tüzek minden magyar lélekben” elnevezéssel október 24-én szombaton 15:00 órától 19:00 óráig székely vendéglátással várunk tehát mindenkit, akik hisznek Székelyföld Autonómiájának megvalósításában és hitüket közösségi szinten is szeretnék kifejezni. A helyszín Székelyország Tündérkerje Látványpark - közel 950 négyzetméteres terület - egy kicsinyke Székelyföld leképeződése, ahol nívós programokkal várjuk kedves látogatóinkat. Színpadi fellépőink: Simó József a Czegei Wass Alapítvány elnöke, előadóművész, Áldás Együttes, Takács Éva Aranypáva díjas népdalénekes, Elekes Adrienn és Kígyósi Attila szavalók, Fábián Zoltán Hungarica együttes énekes gitárosa, Kató Árpád zeneakadémiát végzett okleveles gitárművész, Kabarcz Zoltán író, Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász, Kispesti Koppány Vezér Barantások és Bacsó András a Székelyország Tündérkertje Egyesület elnöke. A részletes programok megtekinthetők a www.bujdososzekelyvendeglo.hu, valamint a www.facebook.com/bujdososzekelyvendeglo internetes oldalakon.

Cím, elérhetőség: 1191 Budapest Szabó Ervin u. 37., telefonszámok: +36-30-2830377 (Bacsó András a Székelyország Tündérkert Egyesület elnöke), +36-70-9469121(Gaál István programszervező), villámposta: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

„Őseidnek szent hitéhez, Nemzetséged gyökeréhez testvér, Te ne légy hűtlen soha!”

(Újházi)

Részletes tervezett műsorterv:

15:00 – 15:30 „Magyarnak maradni” - Áldás együttes

15:30 – 15:40 „Kegyelem” – Kígyósi Attila szaval

15:45 – 16:00 Kispesti Koppány Vezér Barantások bemutatója

16:00 – 16:20 Fábián Zoltán a Hungarica együttes énekes gitárosának Acoutsic c. előadása

16:20 – 16:30 Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus című versét előadja Elekes Adrienn szavalóművész

16:30 – 16:40 Kató Árpád zeneakadémiát végzett okleveles csíkszeredai származású gitárművész előadása

16:40 – 16:50 „Két tűz között” – Kígyósi Attila szaval

16:50 – 17:10 „Nyeregbe, Magyar!”Kabarcz Zoltán író elmélkedése Csíksomlyóról

17:10 – 17:30 „Hazám, hazám édes hazám…” - Takács Éva Aranypáva díjas népdalénekes

17:30 – 17:45 Kiáltvány - Simó József a Czegei Wass Alapítvány elnöke, előadóművész

17:45 – 18:00 Fáklya és gyertyagyújtás, himnuszok eléneklése

18:00 – 18:10 Wass Albert: „Lármafák gyúlnak a Székelyföldön” - Simó József a Czegei Wass Alapítvány elnöke, előadóművész

18:10 – 18:30 „Áldás, Hazám!” - Áldás Együttes

18:30 – 19:00 „A székelyekhez” – a meghívott előadók közös műsora