Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére.

Kép: kispesti.hu

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Jelentkezzen számlálóbiztosnak a 2022. évi népszámlálásra.

A népszámlálás Magyarország egyik legjelentősebb, mindannyiunk életét érintő adatgyűjtése, melynek végrehajtására 2022. október 1. és november 28. között kerül sor.

Az országos összeírás sikeressége nagyban függ a számlálóbiztosok munkájától, felkészültségétől, kommunikációjától, ebben kérem közreműködésüket.

Várom azok jelentkezését, akik részt vennének a számlálóbiztosi feladatok ellátásában.

Jelentkezési határidő: 2022. augusztus 31.

A népszámlálás menete, szakaszai:

2022. október 1. – 2022. október 16.

• internetes kitöltés, online módon, számlálóbiztos közreműködése nélkül

2022. október 17. – 2022. november 20.

• számlálóbiztosok közreműködésével történő kitöltés azon lakosok részére, akik nem töltötték ki online a kérdőívet

2022. november 21. – 2022. november 28.

• pótösszeírás a kimaradt lakosok részére, akik a jegyzőt felkeresve tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek

A számlálóbiztos feladatai:

• otthoni felkészülés keretében a szükséges alapismeretek elsajátítása, segédanyag elsajátítása, elektronikus vizsga elvégzése
• az adatfelvétel kezdete előtt az összeíráshoz szükséges eszköz, a számolóbiztosi igazolvány, az összeíráshoz kapcsolódó nyomtatványok és segédanyagok átvétele
• a hozzá tartozó körzet bejárása, a körzethez tartozó címek felkeresése 2022. október 17. és 2022. november 20-a között, szükség esetén címpontosítás, új címek felvétele, kapcsolatfelvétel az adatszolgáltatóval, tájékoztatás, a kérdőív előírt módon történő kitöltése
• folyamatos, ütemes előrehaladás, a címjegyzék vezetése, meghiúsulás dokumentálása, megtagadások, rendkívüli esetek jelentése a felülvizsgálónak, folyamatos kapcsolattartás a felülvizsgálóval
• elektronikai eszközök, igazolvány, segédletek leadása az adatfelvétel befejezését követően.

A számlálóbiztosnak a terepmunka során kb. 130-150 címen kell kérdőívet elektronikus formában kitöltenie táblagépe segítségével.

Számlálóbiztos csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet.

A számlálóbiztosi munkára jelentkezőknek rendelkezniük kell:

• saját eszközzel és interneteléréssel a felkészüléshez (PC, laptop, tablet,stb.)
• elektronikus és telefonos elérhetőséggel (a folyamatos és hatékony kapcsolattartás érdekében rendelkezik mobiltelefonnal és e-mail címmel)

A számlálóbiztosok kiválasztása a helyi népszámlálási felelős feladata.

A jelentkezők kiválasztásának ajánlott szempontjai:

• legalább középfokú végzettség
• kizárólagosság (a jelentkező vállalja, hogy az adatfelvétel ideje alatt a KSH-n kívül más szervezet vagy személy részére az érintett címek és személyek esetében adatgyűjtést, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem végez, illetve a sajtónak csak a KSH előzetes engedélyével nyilatkozhat)
• magabiztos számítógépes ismeret
• fizikai erőnlét, terhelhetőség (vállalja a számlálóbiztosi munkával járó napi folyamatos munkavégzést és a jelentős fizikai, szellemi igénybevételt)
• tanulási készség (vállalja a felkészülés során a új ismeretek önálló elsajátítását, és a vizsgázást
• motiváltság
• jó fellépés, beszédkészség (érthető, helyes beszéd, jó fogalmazókészség)
• kapcsolatteremtő és kommunikációs készség, nyelvtudás (udvariasság, megfelelő meggyőző erő, idegen nyelv ismerete előnyt jelent)
• empátia (tudjon azonosulni az adatszolgáltató problémájával, együtt tudjon vele érezni, ugyanakkor tartsa szem előtt a népszámlálás érdekeit)
• lelkiismeretesség, precizitás (vállalja az útmutatások, határidők betartását, a pontos, gondos feladatvégzést, vigyáz a rábízott tabletre és egyéb kellékekre)
• konfliktuskezelő készség (a kérdező munkájával járó, valamint az adatszolgáltatókkal kapcsolatos problémákat igyekszik elviselni, kezelni)
• titoktartás(vállalja, hogy a kapott válaszokat bizalmasan kezeli, nem él vissza velük, nem adja át, nem mutatja meg harmadik személynek)
• rugalmas időbeosztással és állandó elérhetőséggel rendelkezik
• tudomásul veszi, hogy személyes adatait a KSH az általa működtetett informatikai rendszerben rögzíti és a Call Centerbe ékező megkeresés esetén az érintett adatszoláltatónak megadja,
• nemzetiségi területen az adott nemzetiség nyelvének ismerete.

A számlálóbiztos díjazása a 362/2020. (VII.23.) Korm. Rendelet szerint:

• Kapcsolatfelvétel, címellenőrzés, aktualizálás: 350 Ft/cím
• Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység, intézet: 380 Ft/összeírás körébe tartozó cím
• Összeírt személy: 730 Ft/ összeírt személy
• Egyéb szervezés: 920 Ft/cím

A szerződéskötés feltétele:

• a jelentkező kiválasztása,
• az e-learning formában megvalósuló képzés sikeres teljesítése.

A feladat elvégzéséhez szükséges elektronikus eszközt (tablet) a felkészülés részeként elvégzendő e-learning képzés elvégzését és a vizsga sikeres letételét követően a KSH biztosítja.

Jelentkezni a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen lehet 2022. augusztus 15-ig.

A jelentkezési lapok leadhatók személyesen a Polgármesteri Hivatal bejáratánál az erre a célra kihelyezett gyűjtőládába is.

A jelentkezési lap letölthető itt, illetve megtalálható és letölthető itt is, valamint átvehető a Polgármesteri Hivatal recepcióján is.

Budapest, 2022. július 27.

dr. Béja Julianna s.k.
jegyző
helyi népszámlálási felelős

A magyar állam alapítása alkalmából tart ünnepséget Kispest Önkormányzata 2022. augusztus 20-án 10.30-kor a Templom téren.

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén június 5-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. A koronavírus-járvány miatti óvintézkedések megszűntével idén ismét korlátozások nélkül rendezhetik meg a zarándoklatot a csíksomlyói hegynyeregben. A búcsút közvetíti a kegyhely honlapja és Facebook-oldala, a Duna Televízió és a Mária Rádió is.

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.

Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé.

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

Határ úti emlékmű

Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott. Forrás: rubicon.hu

Wintermantel Zsoltot, Újpest korábbi polgármesterét javasolja a Fidesz budapesti választmánya a fővárosi közgyűlés frakciójának vezetőjének Láng Zsolt helyére – tudta meg a Magyar Nemzet. A hírt később a Fidesz fővárosi szervezetének Facebook-oldalán is megerősítették.

A lap információja szerint egybehangzó döntéssel választották meg Wintermantelt. A váltásra azért volt szükség, mert Láng Zsolt, korábbi frakcióvezető az országgyűlési választáson parlamenti mandátumot szerzett, így ez összeférhetetlen a fővárosi pozíciójával. Láng Zsolt úgy döntött: nem lesz tagja a jövőben a fővárosi közgyűlésnek, inkább felveszi képviselői mandátumát és az Országgyűlésben fog dolgozni.

Láng Zsoltot 2021-ben választották meg újra a Fidesz budapesti szervezetének elnöki posztjára. Akkori közleményük szerint az új elnökség feladata a Fidesz budapesti politikájának erősítése, a pártépítés és a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokra való felkészülés segítése lesz.

A megválasztásakor többek között Dódity Gabriella, elnökségi tag, eddig Kispest fideszes önkormányzati képviselője is segítette a munkáját. Most a Fidesz budapesti elnöksége Láng Zsolt megüresedett fővárosi képviselői helyére Dódity Gabriellát jelölte.

Kép: magyarnemzet.hu

Sok szeretettel köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat. A kispesti.hu nevében kívánunk nekik jó egészséget és sok boldogságot.