Kispesti.hu
Mar 29

Közélet
Emelkednek az árak: drágul a káromkodás a kispesti kocsmában, ahol fizetni kell a trágár beszédért PDF Nyomtatás E-mail
Írta: blikk.hu   
2023. augusztus 15. kedd, 19:09

"Bazm... " - harapja el a szó végét a pohár fehér fröccs mellett Józsi, a törzsvendég. Ő bizony már jól tudja, hogy vigyázni kell errefelé a trágárkodással, ugyanis ott volt, amikor a kispesti Guriga sörözőben bevezették, hogy a csúnya beszédért fizetni kell.

- Mondjuk én felmentést kaptam alóla, akinek nincs pénze, annak nem kell fizetnie - szív bele büszkén a szivarkájába Józsi, aki egyfajta apostolává vált a fizetős rendszernek és noha rajta nincs ez a teher, ő is vigyáz a szájára. - Az egyik rendszeres vendég, Padi - itt lakik a szomszéd házban - találta ki az egész rendszert. Azonnal meglátszott az eredménye, visszafogtuk magunkat, mert hát senki nem akar feleslegesen fizetni.

Persze a vendégek találékonyságával nem érdemes harcolni, ha nem lehetett anyázni, hát kitaláltak más rafinált káromkodásokat.

- Így jött az, hogy "jaj, tegyelek a jégre", vagy az anyád pics... bocsánat, szóval az lett, hogy "az anyád puskáját" - mondta Józsi.

A kocsmában a hagyományos árlista mellett kifüggesztették a káromkodásokra vonatkozó díjszabást is. Mindegyik kategóriának megvolt a maga ára, de hát az infláció, meg az idő múlása itt is megmutatta magát.

- Mostanra elavult a lista, úgyhogy már készítjük az újat. Ma már egészen más dolgokat mondanak az emberek, és persze sokkal jobban is kell majd büntetni őket - mondta Faur Zsuzsanna, a kocsma pultosa. - A szülők emlegetése, főleg az anyukáé volt a leggyakoribb, illetve a szexuális felokosítás. Ezek kerültek a legtöbbe, olyan 100-200 forintba, de a többi nagyon olcsó volt, ezért is van szükség az új listára.

A perselypénzből a rendszer működése óta összesen körülbelül 200 ezer forint jött össze. A kasszát rendszeres időközönként ürítették, de rosszul senki nem járt: a pénzből hatalmas bográcsozást rendeztek, gulyást főztek, amiből még az is kaphatott, aki nem dobott be egy forintot sem.

Mészi, a másik törzsvendég ritkán káromkodik, ritkán is fizet. Azért persze 5-6 ezer forinttal ő is hozzájárult már az eklézsiához becsülettel.

- Ha pedig nem figyeltem volna, akkor rám szóltak, hogy dobjam be - mondta két stampedli közt.

Különben volt olyan is, aki előre tudta, hogy rossz napjai jönnek és egyben bedobott egy ötezrest, cserébe végigkáromkodhatta a hetet. A perselyben most is gyűlik a pénz, úgyhogy hamarosan újra előkerülhet a bogrács, meg a belevaló: szerencsére a vendégeknek bár mocskos a szája, de tiszta a szíve.

 

A régi lista már csak fotón van meg, de ebből is látszik, hogy tényleg fillérekért adták az anyázást

 

 

 

 
Nyári igazgatási szünet a hivatalban 2023-ban PDF Nyomtatás E-mail
Írta: kispest.hu   
2023. július 06. csütörtök, 22:02

 

A megjelölt pénteki napokon szünetel az ügyfélfogadás.

 

 
Kilátogat a Budapest Honvéd a Kispesti Városünnepre PDF Nyomtatás E-mail
Írta: honvedfc.hu   
2023. június 17. szombat, 09:54

A tavalyihoz hasonlóan a Budapest Honvéd ismét kilátogat a Kispesti Városünnepre, a XIX. kerület jól ismert eseményére, ahol ezúttal is izgalmas nyereményekkel és legendáinkkal készülünk nektek.

Június 17-én és 18-án egyaránt ott leszünk a Templom téren, szombaton 15:00–16:00 között Gyimesi Lászlóval és Pál Józseffel találkozhattok, Leó pedig mindkét napon délután 14:00–18:00 között várja a kicsiket és nagyokat egyaránt a Honvéd-sátornál.

A nyereményjátékot se felejtsétek el, amelyre a helyszínen szombaton 11:00-től vasárnap 18:00-ig jelentkezhettek. A részvétel feltétele három feleletválasztós kérdés helyes megválaszolása, továbbá két közösségi média felületünk bekövetése (Facebook és Instagram).

A három nyertes között kisorsolunk egy hazai mezt, illetve egy-egy honvédos pólót, kulacsot és nyakbaakasztót tartalmazó ajándékcsomagot.

Találkozzunk a Templom téren, legyünk ott minél többen a Kispesti Városünnepen!

 

 

 
Elhunyt Kristóf Lajos szobrászművész PDF Nyomtatás E-mail
Írta: kispest.hu   
2023. június 05. hétfő, 21:26

Életének 76. évében elhunyt Kristóf Lajos, kispesti fotó- és szobrászművész. Kristóf Lajost az önkormányzat saját halottjának tekinti.

A művész Kispesten született és itt is élt haláláig. Kristóf Lajos tagja volt a Kispesti Helikon Kulturális Egyesületnek. Kispest Önkormányzata 2022-ben Kispestért Díjjal ismerte el munkásságát. A Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal tüntette ki 2012-ben.

Számtalan munkája közül kiemelkedik a kispesti Puskás Ferenc Általános Iskolában és Isztambulban található Puskás-mellszobor, a Tichy Lajos Sportcentrumban látható Tichy-szobor, a Puskás-mellszobor a KÖKI Terminál előtt, a Magyar Futball Akadémia előtti Puskás-szobor, valamint a római olimpia ökölvívó bajnokát, Török Gyulát ábrázoló mellszobor. A Puskás Ferenc Alapítvány díjaként ismert kisplasztika is Kristóf Lajos munkája.

A városi házakban nőtt fel, ott, ahol Bozsik József és Puskás Ferenc, csak ő nem a labdával, hanem fényképezőgéppel és bronzzal alkotott nagyot – így emlékezik a kispesti szobrászra a Budapest Honvéd FC hivatalos honlapján.

 

 
Ma van a nemzeti összetartozás napja PDF Nyomtatás E-mail
Írta: vasarnap.hu   
2023. június 04. vasárnap, 12:20

 

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.


A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott..

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Forrás: Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása.

 
Mit ünneplünk pünkösdkor? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: punkosdinfo.hu   
2023. május 28. vasárnap, 21:10

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.

 

 

 
Anyák napja PDF Nyomtatás E-mail
Írta: wikipedia.org   
2023. május 06. szombat, 06:10

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.

Sok szeretettel köszöntjük az édesanyákat!

 
Húsvét PDF Nyomtatás E-mail
Írta: magyarkurir.hu   
2023. április 06. csütörtök, 21:38

Minden kedves olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk.

A Húsvét a Karácsony mellett a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre. Az elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő Nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. A Húsvét és a Nagyböjt között teremt átmenetet a Nagyhét, amely valójában a böjt utolsó hete. A Nagyhét a virágvasárnappal veszi kezdetét. Virágvasárnapon emlékeznek meg a keresztények arról a bibliai eseményről, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe.

A Húsvét egy mozgó ünnep, tehát minden évben más napokra esik. A Níceai zsinaton tettek kísérletet először arra, hogy meghatározzák az ünnep kiszámításának helyes időpontját.

 

Ekkor olyan döntés született, hogy Húsvét legyen minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez azonban sok bonyodalomhoz vezetett. Végül a katolikus egyház 1581-ben egy kánonba foglalva határozta meg a Húsvét kiszámításának módját, melyhez azóta is ragaszkodnak.

Érdekes megjegyezni, hogy a kereszténység előtt számos népnél a tavaszi napéjegyenlőség idején tartották az úgynevezett termékenységi ünnepeket, amelyek elemei szintén a feltámadás és az újjászületés.

Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.

 

 

 

 


3. oldal / 101