A pedagógusnap változó ünnep: minden év júniusának első vasárnapján köszöntjük a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Így a pedagógusnap 2020-ban június 7-ére esik.

A pedagógusnapot Magyarországon 1952 óta ünnepeljük.

Ahogy megtartjuk a gyermeknapot, anyák napját, apák napját, nőnapot, stb., úgy gyermekeink életének meghatározó szereplőiről sem szabad megfeledkezni. A pedagógusok a tudás mellett erkölcsi tudnivalókat is igyekeznek átadni a gondjaikra bízott gyermekek számára, ápolják lelküket, összetartó közösségeket formálnak és vezetnek. Mindenképp emlékezzünk meg róluk pedagógusnap alkalmából!

Ma száz esztendeje írták alá a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon-kastélyában az első világháborút lezáró békediktátumot, amely Magyarországtól elvette területe kétharmadát (283 ezer négyzetkilométer helyett 93 ezer), lakossága több mint felét (18,2 millió fő helyett 7,6), és éppen ma tíz esztendeje, hogy az Országgyűlés döntése értelmében június 4-én az ország a nemzeti összetartozást ünnepli. Egy éve pedig a nemzeti összetartozás évévé vált 2020.

Koszorúzás Kispesten.

Szerződés/diktátum

A béke feltételeit magyar részvétel nélkül határozták meg az 1919-ben kezdődött békekonferencián, amely arra irányult, hogy a világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új térképét és rendjét felvázolják. A magyar véleményt először 1920. január 16-án fejthette ki a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert, merőben feleslegesen citálva népességi-etnikai viszonyokat, közjogi felállást. Májusban a magyar kormány a béketerv láttán azonnal lemondott, ezt követően Bénárd Ágoston népjóléti miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre maradt a feladat, hogy aláírja a dokumentumot - előbbi tiltakozásul nem ült asztalhoz az aláíráskor.

A leglátványosabb és legérzékenyebb veszteség a területi csonkítás volt.

• Csehszlovákia megkapta a Felvidéket, a Kisalföld északi felét és Kárpátalját
• Romániáé lett az Alföld pereméig Erdély és Kelet-Bánát
• A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg Horvátországot, Bácskát, Nyugat-Bánátot, Zala nyugati részét, a Muraközt és a kiválóan termő Baranya-háromszöget
• Ausztriáé lett egy nyugat-magyarországi sáv
• Lengyelország is kapott kisebb területeket (Szepes, Árva vármegyék egy része).

A területi veszteség az ipar harmadát és a nemzeti jövedelem kétharmadát is semmivé tette az ország számára, és 3,2 millió magyar szorult a határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén.

Az aláírás magyar nemzeti gyász mellett zajlott, délelőtt 10 órakor leállt az élet, zúgtak a harangok, szóltak a szirénák, a közlekedés leállt, az üzletek bezártak.

A szerződés maga 14 részből és 364 cikkből állt, az ismert részletek mellett

• megtiltották Magyarországnak az államszövetségre lépést (felbontva a monarchiát)
• a haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, korlátozták a fegyvergyártást
• 30 éven át jóvátételt kellett fizetni az okozott háborús károkért, lekötve a magyar állam minden bevételét

A magyar nemzetgyűlés november 15-én ratifikálta a békediktátumot, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki.

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

1938-ban aztán Magyarország átmenetileg visszakapta Szlovákia magyar többségű déli sávját, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is, összesen az elveszett területek fele, cserébe az országnak a németek oldalán kellett belépnie a második világháborúba - amelyet miután Magyarország vesztesként hagyott el, 1947-ben "helyreálltak" az 1920-ban megrajzolt határok.

2020. június 4-én

• 0 órától Csongrád megye - történelmi okokból - megváltozik, az új elnevezés: Csongrád-Csanád.
• 8 órától a Nemzeti Ünnepek YouTube-csatornán gazdag, 2 órás programfolyam kezdődik.
• 9 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem emlékkonferenciáját helyettesítő műsort sugároz a Ludovika TV, délután 2 óráig.
• A békediktátum századik évfordulóján az Országgyűlés egyórás emléküléssel kezdi a munkát 10.30-kor, ezen Áder János köztársasági elnök mond beszédet - a Kossuth téren mostanra elkészült emlékművet augusztus 20-án adják át.
• 16.30-kor egy percre leáll a budapesti közösségi közlekedés és a város teljes vérkeringése - Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére.
• Ugyanígy délután fél 5-kor a hazai református templomok harangjai zúgni fognak.
• Értelmiségiek egy csoportja azt kérte a hazai médiumoktól, hogy pontban 16.30-kor hallgassanak el, és sugározzák a Himnuszt.
• 16 óra 32 perckor táncosok élőzenével kísért, 20 perces produkciója lesz látható a Hősök terén.
• 17.30 (Magyarországon 16.30): Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai, ezzel egy időben megannyi helyszínen tartanak szűk körű koszorúzást.
• Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről.
• A Felvidék összmagyarságának programját ITT lehet követni.
• 20.15-kor a Duna Televízió - Rátóti Zoltán főszereplésével - műsorra tűzi A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát.
• A XX. század történelmi témájú filmjei egy napra ITT elérhetők.
• A Magyar Állami Operaház videoklippel készül.
• Szabadtéri Trianon-kiállítást nyit a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.
• Repülők lepik el az ország egét Trianon századik évfordulóján: információk és helyszínlista itt.

Szigorú szabályok és a járványügyi előírások megtartása mellett

szabad téren. Ennek megfelelően Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet.

A Magyar Szentek templomában mise után trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az évforduló alkalmából a Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét. Az emlékséta délben Batthyány Lajos Batthyány téri szobránál kezdődik, és 16.30-kor a Széll Kálmán téren ér véget, ahol egyperces néma megállással emlékeznek a békeszerződés aláírására.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból.

A gazdagréti Szent Angyalok plébánia, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége "Trianon élt, Trianon él! Trianon élni fog?" 1920-2020 címmel emlékműsort rendez a Szent Angyalok plébániatemplomban. Az eseményen ünnepi beszédet mond Szederkényi Károly esperes, Koltay Gábor filmrendező, Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke.

Civil kezdeményezésre vonulást szerveznek a Parlamenthez az V. kerületi Szabadság térről, szintén délután.

Ácson a megemlékezés keretében a Duna-parton és a Duna másik partján fekvő felvidéki településen Csallóközaranyoson tábortüzet raknak, Isaszegen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség őrtüzet gyújt a trianoni gyásznap századik évfordulója alkalmából.

Sopronban többi között felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház pedig emlékműsorra készül, amelyet online közvetítenek.

Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is.

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az állam továbbra is elvenné a gépjárműadót és az iparűzési adót. 2021-ben ez 500 milliós veszteséget jelentenek a XIX. kerületnek.

Az Országgyűlés fideszes kétharmada által a héten elfogadott költségvetés szerint a gépjármű- és iparűzési adót jövőre is elvennék az önkormányzatoktól. Ez országos szinten 87 milliárddal rövidíti meg a településeket.

Gajda Péter, Kispest polgármestere elmondta, hogy a kerülettől 500 millió forintot vesz el jövőre a kormány.

2021-ben a szolidaritási hozzájárulást is megemeli a kormány. Az idei 43 milliárdról, csaknem négyszeresére 160 milliárdra. Budapestnek idén 10 milliárdot, jövőre 36 milliárdot kell befizetnie. Gajda Péter összefoglalta, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Az önkormányzatnak le kell mondania a tervezett fejlesztésekről, de veszélybe kerül a kerület eddigi kiegyensúlyozott működése is, ami érintheti az önkormányzati intézményeket, közterületeket, közszolgáltatásokat.

A járvány ürügyén bevezetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás nem más, mint egy az önkormányzatokat büntető sarc.

A helyi operatív törzs konkrét intézkedéseket hozott, valamint ajánlásokat fogalmazott meg a koronavírus-járvány idejére. A kispesti operatív törzset Gajda Péter polgármester vezeti.

Részletek a képre kattintva olvasható

Kispest Önkormányzata a GreenDependent Intézet segítségével állítja össze Kispest Klímastratégiáját, amihez szeretnénk az Ön, mint helyi lakos véleményét is kérni. 


A kérdésekkel a kerület főbb klímaváltozással kapcsolatos kihívásait, feladatait, illetve egy ideális jövőképet szeretnénk feltárni. Az Ön véleménye rendkívül fontos, mivel a klímastratégiát úgy szeretnénk kialakítani, hogy az a lehető legjobban tükrözze a helyi lakosok elképzelését és érdekeit is.


A kérdőív anonim és mindössze kb. 15 percet vesz igénybe. Az eredményeket csak összesítve, a többi kérdőív eredményeivel együtt használjuk fel, válaszaik alapján a kitöltők nem beazonosíthatóak. Az adatokat a felmérésen kívül semmilyen egyéb célra nem használjuk fel. - olvasható a felhívásban.


Kérjük, töltse ki a kérdőívet legkésőbb 2020. június 10-ig.


Kérnénk, hogy az alábbiakban válaszoljon pár kérdésünkre.

Katt. ide:

https://www.surveymonkey.com/r/Lakossagi1

Kép: kispesti.hu archívum

Illusztráció

Május 20-tól azaz jövő szerdától újra látogathatóak a XIX. kerületi játszóterek. Ezen kívül a sportközpontok is használhatóak lesznek bizonyos korlátozásokkal.

Gajda Péter, polgármester facebook bejegyzésében jelentette be a Kispesti Operatív Törzs döntését.

Jövő hét szerdától a kispesti játszóterek korlátozások nélkül saját felelősségre használhatóak.

Szerdától a Tichy Lajos Sportcentrum és a Zoltán utcai Sporttelep korlátozásokkal ismét használható. Az óvodai és bölcsődei ügyelet rendje továbbra is változatlan.

A későbbi változtatások nagyban függnek attól, hogy a kormány feloldja-e a már csak Budapestre vonatkozó kijárási korlátozásokat.

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében – írja a 444.hu a Tizen9 blogra hivatkozva. – A döntőbizottság arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie.

Az eljárásra azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést egy Mészáros Lőrinc birodalmához köthető céghez. Hivatalosan három cég indult a közétkeztetési pályázaton, de ketten nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot, így végül a Szakácstündér Kft. nyert. A céget egy éve alapította a 24 éves Csákó Gergő, és alvállalkozója az a Klassz Menza Kft., ami már 2012 óta végzi a kerületben a közétkeztetést, korábban Pensio17 Kft. néven. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.

A 10 évre szóló szerződést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta. Úgy vélte, a szerződést kiírhatták volna jóval rövidebb időre is, részekre bontva, például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik. Felvetette azt is, hogy saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.

A szerződés aláírását ellenzők arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat versenykorlátozó módon írta ki a pályázatot. A pályázóknak ugyanis feltételül szabták, hogy helyben legyen nekik vagy alvállalkozójuknak saját konyhájuk. A közétkeztetést jelenleg ellátó Klassz Menzának van ilyen, amit a Szakácstündér Kft. rendelkezésére bocsátott a pályázathoz. Ferenczi István szerint azért is érthetetlen, hogy feltételül szabták a saját konyhát, mert a kerületnek négy saját konyhája is van, és akár maguk is megszervezhetnék a közétkeztetést. De még ha ki is szervezik azt, az infrastruktúra adott hozzá. Szerinte az egész kiírás célja csak az volt, hogy a régi-új szolgáltató árat emelhessen.

A bírálatokra reagálva Gajda Péter, a kerület szocialista polgármestere korábban azt közölte, hogy állásfoglalást kér a Közbeszerzési Hatóságtól, addig nem írja alá a szerződést.

Kispestről sok szó esett az önkormányzati kampányban, mégpedig a drog- és korrupciógyanús ügyekbe keveredett Lackner Csaba, mára már az MSZP-ből kizárt politikus miatt. Nemrég pedig azzal kerültek a be a hírekbe, hogy a fővárosi MSZP Gajda Pétert jelöli a főváros egyik bizottságának élére.