Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.

Hiába tettek ellene feljelentést, hiába kezdeményezte a rendőrség az előzetes letartóztatást, az ügyészség nem akarta rács mögött tudni a többszörös visszaeső bűnözőt, így továbbra is százezer forintos nagyságrendekben veri át többségében idős, naiv áldozatait az „ablakos csaló”. Amikor utánajártunk, kicsoda is Sz. András, kiderítettük: évtizedek óta átverésekből él, ami még megmagyarázhatatlanabbá teszi, miért lehet még mindig szabadlábon.

Lassan már internetes celeb lesz Sz. András, aki évek óta gyakorlatilag büntetlenül tudja lehúzni pénzzel az áldozatait, köztük hiszékeny nyugdíjasokat, de a károsultak között nem csak időseket találunk.

Sz. módszere egyszerű: ajtó- vagy ablakcserét vállal, de miután az előleget felveszi, felszívódik. Előlegként sokszor százezreket vesz fel. Megszámlálhatatlanul sok károsultja lehet, közülük többen feljelentést is tettek a rendőrségen, de az ügy éppen azért érdekes, mert a férfi szabadlábon van. Több károsult is panaszkodott az Indexnek, hogy

„Csak örülnék, ha másokkal együtt tudnánk feljelenteni. Amikor első körben voltam a rendőrségen, azt mondták hogy ez nem bűncselekmény, csak szabálysértés, mivel ötvenezer forint alatti az összeg. Ha többen vagyunk, más kategóriába esik nyilván” – írta egy károsult még tavaly decemberben, arra buzdítva a többi károsultat, hogy fogjanak össze.

Hiába jelentik fel, megússza

„Ebből él, hogy előleget vesz fel, a felvállaltakat nem teljesíti, csak hazudozik, mindig újabb történeteket mesél, hogy most épp miért nincs ajtó, a felvett pénzünkből vígan él!” – írta egy másik károsult, összefoglalva Sz. András „munkájának” lényegét. A károsultak között sokan vannak olyan idős vagy kevésbé tehetős emberek, akik az egész megtakarításukat bukták, mert bedőltek a csalónak.

Legutóbb a XVII. kerületi rendőrkapitányságon tettek ellene feljelentést, de aztán az ügy átkerült az újpesti kapitányságra, mert ott már volt más feljelentés is, és ezeket összevonták. Sz. Andrást akkor csalás miatt gyanúsítottként ki is hallgatták az újpesti kapitányságon. Olyannyira megállt a gyanúsítás, hogy a rendőrség az előzetes letartóztatását is kezdeményezte. És most jön a váratlan fordulat: Sz. András ugyanis – hiába van és volt már ellene több eljárás – nem került rácsok mögé.

Az eljárások úgy zajlanak, hogy ha a rendőrség egy ügyben nyomozást indít, és van egy gyanúsítottjuk, akit le akarnak tartóztatni, az ügyészség dönt arról, indokoltnak tartja-e ezt a lépést. Miután a Fővárosi Főügyészségnél arról érdeklődtünk, hogy Sz. András – annak ellenére, hogy a rendőrség ezt kezdeményezte – miért nincs előzetes letartóztatásban, dr. Gasz Péter szóvivőt helyettesítő ügyész a következő választ adta:

A kérdezett ügyben az érintett kerületi ügyészség nem tett indítványt a gyanúsítottal szemben kényszerintézkedés elrendelésére, mert a nyomozati iratok nem voltak alkalmasak a kényszerintézkedés általános és különös okainak alátámasztására.

Ez azt jelenti, hogy nem tartóztatják le.

Tehát adott egy gyanúsított, aki emberek átveréséből él. Többen feljelentést tesznek ellene, és tanúk sora, internetes bejegyzések bizonyítják, hogy a csalással nem áll le, de az ügyészség a nyomozati iratokra hivatkozva szabadlábon hagyja. Pedig Sz. András esetében csak így lehetne megakadályozni, hogy még több embert verjen át. Az előzetes letartóztatás célja ugyanis éppen annak megakadályozása, hogy egy gyanúsított kivonja magát az eljárás alól (például megszökjön), vagy a bizonyítékok megsemmisítésével, esetleg megváltoztatásával megnehezítse a bizonyítást. És persze az is a célja, hogy újabb bűncselekményt ne követhessen el, vagy ne kísérelhessen meg.

Nem ma kezdte az ipart

Sz. András ügye azért is érthetetlen, mert némi kutakodás után kiderül:

A budapesti Sz. András – aki egy apró módosítással a vezetéknevét is módosítgatni szokta – 1990-ben például az ország több városában keresett fel ABC-áruházakat, trafikokat és butikokat. A boltok tulajdonosainak azt mondta, hogy nagyobb mennyiségű dohányárut, italt és divatruházatot akar vásárolni. Összekészítette ezeket az árukat, majd – miközben a számlát írták – megkezdte az áru kiszállítását a közelben álló autójához. Majd amikor már majdnem minden árut kivitt a kocsiba, fizetés nélkül távozott.

Sz. András 2004-ben is bekerült a bűnügyi hírekbe mint csaló. Akkor azért körözte a rendőrség, mert gyógyszertárak alkalmazottjait verte át, és csalt ki pénzt tőlük. Tényleg országos szintű csaló, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ebben az időszakban egyszerre 23 rendőrkapitányság körözte csalás miatt az akkori rendőrségi leírás szerint „erős, köpcös testalkatú, fehér bőrű, kb. 180 cm magas, haja barna, félhosszú férfit”. (Sz. András vezetéknevét a személyiségi jogai miatt nem írhatjuk ki, ráadásul a büntetett előéletére vonatkozó adatok különlegesen védett adatnak számítanak.)

A csalónak egyébként sokkal több lehet a károsultja, mint ahányan a rendőrséghez fordultak. Sokan hónapok óta várják, hogy elvégezze azt a munkát, amiért az előleget – esetenként több százezer vagy akár félmillió forintot – kifizette. Nem amatőr bűnöző, így azok az átvertek is csalódtak, akik azzal próbálkoztak, hogy – miután a hatóságok nem csinálnak semmit – majd csőbe húzzák és lebuktatják, Sz. András ugyanis pontosan tudja, hogyan kerüljön el egy ilyen szituációt.

Már csak azért sem veszélytelen a hatóságok hozzáállása az ügyhöz, mert az egyik károsult halálos beteg élettársa például az Indexnek végső elkeseredettségében azt magyarázta: fél vagy egy éve lehet hátra, és ha a rendőrség tehetetlen, akkor ő kutatja majd fel a csalót, de akkor megöli, mert neki már úgyis mindegy.

Cikkünk megjelenése után Rab Ferenc, az ügyészség helyettes szóvivője pontosítást és reakciót küldött, ezt teljes terjedelmében közöljük:

"Az ismertetett ügy gyanúsítottja a cikk állításával szemben nem többszörös visszaeső, ez ugyanis egy olyan törvényi kategória, amely arra a terhelte vonatkozik, akit már visszaesőként elítéltek, és a büntetése kitöltésétől vagy a büntetés végrehajthatóságának megszűnéséről nem telt el 3 év az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig. Az, hogy a nyomozó hatóság javasolja a letartóztatást, nem jelenti azt, hogy a megalapozott gyanúnak valami erősebb fokozata állna fenn. A kényszerintézkedésről az ügyészségnek az ártatlanság vélelmével összhangban a szükségesség-arányosság-fokozatosság elvei alapján kell dönteni. Emellett, ha az ügyészség nem indítványoz letartóztatást, attól még a gyanúsított az ügy terheltje és vele szemben tovább folyik a nyomozás. Amennyiben később olyan tény következik be, amely alapján a letartóztatás törvényi indoka megállapítható, az ügyészség megteszi a szükséges intézkedést."

Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index

kispesti vagyonkezelő igazgatójának, Kránitz Krisztiánnak a spanyolországi nyaralójáról készült képek lepték el a kispesti városházát szerdán. A háttérben a Momentum áll.

A Momentum, legalábbis kispesti képviselőjük, Paróczai Anikó és Kránitz Krisztián nyilvános vitája már ismert. A momentumos politikus volt az, aki bemutatta Kránitz Krisztián spanyolországi medencés villáját, amely a kikért földhivatali dokumentumok szerint Don Ferenc Krisztián Kránitz nevén szerepel. Ráadásul nincs is benne a vagyonnyilatkozatában.

A vagyonkezelő vezetője ezután becsületsértés és különleges adattal való visszaélés miatt feljelentette a momentumos képviselőt, akit a XVIII. kerületi rendőrségen rabosítottak is.

Szerdán több aktivistával közösen Paróczai Anikó sajátos akciót hajtott végre: Kránitz Krisztián spanyol nyaralójáról készült képekkel dekorálták ki a kispesti városházát. Közleményük szerint azért, hogy végre érdemben tárgyaljanak Kránitz Krisztián menesztéséről és az elmaradt cégátvilágításokról.

Paróczai Anikó egyúttal a következő testületi ülésre előterjesztette, hogy tárgyalják meg a cégátvilágítások lehetséges módjait, hiszen február óta az ügy sajnos nem sokat haladt előre.

Május végén felbontotta a szerződést a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) a DOKTA nevű állatvédő szervezettel, mert szerintük a korábbi vezetés több szempontból is aggályos és átláthatatlan megállapodást kötött.

A Doktorok az Állatokért Állategészségügyi Alapítványt (DOKTA) Pető György, a FÖRI akkori vezetője, és György István korábbi főpolgármester-helyettes hozta létre hét éve az Illatos úti telep támogatására. Az alapító okirat szerint céljuk az, hogy az Illatos úti telepre kerülő állatok "gondozása, gyógykezelése, táplálása a lehető legmagasabb színvonalon valósulhasson meg".

Pénzt és tárgybeli adományokat gyűjtöttek a fővárosi ebtelep részére, az állatok gyógyítását segítették, és örökbefogadó napokat szerveztek. A szervezet kuratóriumi elnöke jelenleg Dódity Gabriella, a kispesti Fidesz vezetője, volt polgármester-jelöltje (egy rövid ideig a Fidesz országos szóvivője is volt).

Felbontották a szerződést, kommunikációs háború kezdődött

A zavartalan együttműködésnek az őszi választás vetett véget. Az új közgyűlés novemberben Handl Tamást bízta meg az Illatos úti telepet is működtető FÖRI vezetésével. Ahogy átnézték az ebtelep szerződéseit,

emiatt pedig felmondták a szerződést a DOKTA-val.

Az állatvédő szervezet Facebook-oldalán ezt úgy kommentálta, hogy a FÖRI nem kér a támogatásukból. Dódityék azt nehezményezik, hogy az idei évre megpályázott 4 millió forintos támogatást se veszi át a FÖRI, mert Handl etikátlannak tartaná azt a szerződés felbontása után elfogadni, másnak pedig nem tudja a DOKTA átutalni, mert célnak megfelelően kell elkölteniük a pályázati elszámolás miatt.

"Véleményünk szerint épp ez az etikátlan magatartás, ráadásul a pályázatot jóval a szerződés felbontása előtt nyújtottuk be, így

a mostani döntés azt mutatja, a budapesti gyepmesteri telepen már nem az állatok az elsők

- fogalmazott a DOKTA az Indexnek küldött válaszában.

A szervezet vádjaira később a honlapján reagált a FÖRI. Mi megkerestük mindkét felet, hogy egy kicsit tisztábban lássunk.

Összeférhetetlenséget lát a FÖRI

Handlék szerint összeférhetetlen volt, hogy a DOKTA kuratóriumi tagja volt éveken át az Illatos úti Állattelep szolgálatvezetője és vezető állatorvosa, mert ez azt eredményezte, hogy

az általuk adományozott adományokat saját maguknak kellett bevételezni.

Hunya Éva és Dr. Kozma Tamás a DOKTA állítása szerint 2016-ban lemondott a kuratóriumi tagságáról, de az alapító okiratba csak 2018-ban került be a változás. Előbbi egyébként március vége óta már nem dolgozik az ebtelepen, utóbbi a mai napig vezető állatorvos ott.

Dódityék szerint nincs ebben semmi összeférhetetlen. Kérdésünkre azt írták,

amennyiben a kuratórium tagjaiként arról kellett volna dönteniük (Hunya Évának és Kozma Tamásnak - szerk.), az ország mely gyepmesteri telepe kapjon támogatást, aggályos lett volna a részvételük. Mivel azonban ezt az alapító okiratunk egyértelműsíti, és a döntések kizárólag arról szólnak, az Illatos úton mely célra fordítsuk a támogatást,összeférhetetlenségről nem beszélhetünk.

Nincsenek leltározva az adományozott eszközök

Miután a FÖRI új vezetése átnézte a könyvelést, kiderült, hogy a DOKTA elmúlt hét évben gyűjtött adományaiból mindössze négy darab eszközt leltároztak, a többiről hivatalos iratot nem találtak.

A DOKTA ugyanakkor azt állítja, az elmúlt években több mint 11 millió forintnyi eszközzel, gyógyszerrel, laborvizsgálattal és tesztekkel támogatták az Illatos úti telepet, és mindegyik átadásáról jegyzőkönyv készült.

Az Illatos útra valamennyi eszköz megérkezett az évek során, a telep állatorvosai mind a mai napig használják azokat. Ezeket (az eszközöket) átadás-átvételi iratokon tartós, ingyenes használatba adtuk a FÖRI-nek, így azoknak nem is kellett bekerülniük a FÖRI leltárába, hiszen azok a DOKTA leltárában szerepeltek.

A szerződésbontás után a DOKTA készített egy adománylistát, amelyben felsorolták az FÖRI-nek adományozott eszközöket, és lemondtak a tulajdonjogukról az Illatos úti telep javára.

A FÖRI azt írta, a listán szereplő eszközök nyilvántartásba vétele és leltározása jelenleg folyamatban van, egy eszköz kivételével ott vannak az Illatos úti telepen.

Mi van a szerződésben?

A FÖRI szerint az is aggályos volt, hogy egy korábbi megállapodás kizárólagosságot biztosított a DOKTA-nak, azaz csak ez az egy szervezet gyűjthetett adományt az Illatos úti telep számára, más nem.

A megállapodást állítólag még 2013-ban - az alapítvány létrehozása után - kötötték, de a szerződés a Handlék szerint nem fellelhető. A kizárólagosságot bizonyítja ugyanakkor, hogy a korábbi gyakorlat szerint más szervezettel csak úgy tudott együttműködni a FÖRI, ha háromoldalú megállapodást kötött a DOKTA-val és a másik szervezettel. Ez alól kivételt csak az ebbefogás elősegítésére létrejött szerződések képeztek.

Ezzel szemben a DOKTA azt állítja, hogy a két szervezet között

soha semmilyen kizárólagosság nem volt, a DOKTA sosem volt a kizárólagos támogató szervezete az Illatos útnak, ezért ez sehol nem is szerepel.

Dódityék szerint két együttműködési szerződésük volt a FÖRI-vel, és egyik sem tartalmazta a kizárólagosságot.

A FÖRI azt írja, ők továbbra is szívesen fogadnak civil szervezetektől és magánszemélyektől támogatást. Jelenleg is egyeztetnek más szervezetekkel, a kizárólagosság mellőzésével.

(Borítókép: Kutya az illatos úti telepen. Fotó: Huszti István / Index)

Feljelentették Paróczai Anikót, XIX. kerületi momentumos képviselőt becsületsértésért és különleges adatokkal való visszaélés miatt, mert videókat készített olyan MSZP-s ügyekről, amelyek szerinte kimerítik a korrupció fogalmát.

„Azt nem tudjuk pontosan, hogy ki tette a feljelentéseket, de becsületsértés miatt kizárólag Kránitz kezdeményezhette az eljárás indítását” – írta közleményben a Momentum sajtóosztálya.

Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője, akinek a vagyonnyilatkozatában fel nem tüntetett spanyolországi nyaralójáról is beszélt Paróczai.

„A feljelentések miatt Paróczainak be kellett mennie a 18. kerületi kapitányságra, ahol rabosították” – áll a közleményben.

Paróczai Anikó, kispest momentumos képviselője és átláthatósági tanácsnoka február elején „Kispest, Nagy Lopás” címmel indított videósorozatot, hogy a nyilvánosságra került kispesti hangfelvételeken elhangzottakról beszéljen részletesebben.

Teljes körűen megújult a Kispesti Pannónia Általános Iskola tornaterme, ahol immár nem csak a testnevelés órára érkezőket, hanem a kosárlabda sport szerelmeseit is várják. Az iskola ugyanis együttműködésben van a kőbányai Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémiával, amely kosárlabda oktatást végez a kispesti gyermekeknek, s ezen együttműködés keretében kerülhetett sor a felújításra. Az önrészt a Külső-Pesti Tankerületi Központ adta, a fennmaradó forrást pedig TAO támogatásból a Kőbányai Darazsak csapatát is magába foglaló akadémia egészítette ki. A tornaterem kosárlabdázásra alkalmassá tétele érdekében állítható palánkokat és sportpadlót kapott, de a felújítás magába foglalta a légtechnikai modernizációt és a festést is.

– Mivel a terem mérete nem teszi lehetővé a versenyszerű kosárlabda játékot, az volt a célunk, hogy a sportág oktatása lehetséges legyen. Azért választottuk  a műanyag sportpadlót is, mert az a kosárlabdázáshoz, de az iskolai testnevelés órákhoz is kiválóan alkalmas – mondta lapunknak Hajdu Péter, a Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémia elnöke. – Dódity Gabriella hívta fel a figyelmünket a tornaterem állapotára és vetette fel, hogy valamilyen módon megújulhasson – tette hozzá. Hajdu Péter azt is elmondta, hogy Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő a projekt folyamán is sok segítséget nyújtott a hivatalos ügyek intézésében, ezzel is elősegítve, hogy minél hamarabb megvalósulhasson a felújítás.

Noha a hivatalos átadási ünnepség csak a következő tanév megnyitásakor következik, a tornatermi munkálatok a tervezettnél sokkal hamarabb teljesen befejeződtek, hiszen az iskola járvány miatti zárva tartása idején is folyhatott a munka.

– Nagyon örülök, hogy ilyen külső segítséggel ismét szépült, megújult egy kispesti iskola – mondta lapunknak Dódity Gabriella, aki hozzátette: követendő példát lát Kőbányán, hiszen a Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémia már két kosárlabda csarnokot épített az önkormányzattal együttműködve.

Szép csendben elhunyt Bálint György újságíró,  az ország legismertebb és legkedveltebb kertésze, újságíró és volt politikus – derül ki Bálint Gazda Facebook-oldaláról.

Bálint György, Bálint Gazda 1919. július 28-án született Gyöngyösön. Szerteágazó tevékenységei közül külön is említést érdemel, hogy 1972–1981 között a Kerti Kalendárium, 1984–1988 között a Kertbarát Magazin szerkesztője volt. Nevét egy ország ismerte meg az MTV Ablak című műsorában 1991 és 2000 közötti rendszeres szerepléséinek köszönhetően, emellett 1991 és 2000 között főszerkesztője volt az MTV Gazdaképző című műsorának.

1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben azonban kilépett az SZDSZ-ből, majd alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület megalapításában.

Bálint Gazda nevéhez számos agrár témájú szakmai publikáció fűződik, de rendszeresen publikált olyan népszerű magazinokban is mint például a Nők Lapja és a Családi Lap.

Bálint Gazda a MÚOSZ Agrár- és Szövetkezeti Szakosztályának tiszteletbeli elnöke, 2016-tól az Aranytollasok Társaságának elnöke volt, valamint a TIT és a Magyar Borakadémia örökös tagja volt. Tagja volt az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának.

Lejárt a kispesti önkormányzat antikorrupciós bizottságának mandátuma, miután a XIX. kerület polgármestere, az MSZP-s Gajda Péter és a közgyűlés egyhangú többsége nem támogatta a bizottság munkájának meghosszabbítását, írja az Azonnali.

A korrupcióellenes bizottság januárban alakult meg, miután az őszi önkormányzati választás előtt olyan videó- és hangfelvételek kerültek elő, amelyeken egy kispesti szocialista képviselő, Lackner Csaba lóbál fehér poros zacskót, és beszél komoly korrupciós ügyekről. A választás után vetődött fel egy vizsgálóbizottság felállításának ötlete, amelynek feladata az elhangzott korrupciógyanús esetek kivizsgálása lett volna.

FOTÓ: Gajda Péter / Facebook

Az Antikorrupciós Vizsgáló- és Tényfeltáróbizottság (AKTV) az eredeti tervek szerint hat hónapig működött volna, de végül csak három hónapra, április 27-ig szólt a mandátumuk. Azonban a  koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet megnehezítette a működésüket, erre hivatkozva a bizottságot vezető LMP-s képviselő, Ferenczi István indítványozta a mandátumuk meghosszabbítását, de ezt nem fogadták el.

Gajda Péter polgármester elmondta, hogy az AKTV megszüntetése előtt a közgyűlés tagjainak döntését is kikérte az ügyben, és a többség egyértelműen nem támogatta a bizottság munkájának meghosszabbítását. Véleménye szerint az összes többi önkormányzati bizottság megtalálta a módját annak, hogyan ülésezzen a veszélyhelyzet idején is, csak Ferencziék nem.

Az AKTV munkáját eddig is figyelemmel követte, de azt „komolytalannak és színvonaltalannak” tartotta, ezért az önkormányzat majd saját hatáskörben készít jelentést az AKTV vizsgálati körébe tartozó, felmerült korrupciós ügyek kapcsán, amelyet hamarosan publikálnak majd, mondta Gajda.