"Töröltetett ítélet

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője tulajdonképpen elnézést kért a bankszövetségtől egy, a Kúrián született ítélet miatt – derült ki a lapunk birtokába került levélből. A kollégiumvezető által április 11-én írtakból kiderül, hogy a Magyar Bankszövetség vezetői keresték meg őt egy ítéletről panaszkodva. Wellmann egyetértett a szövetség álláspontjával, s jelezte, hogy a Kúria a saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak. Mint írta, intézkedésére – az egyébként az adósoknak kedvező – ítélet már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján. A kollégiumvezető egyben megígérte a bankszövetségnek, hogy az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a Kúria korábbi jogegységi határozatához és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz. A levél tartalma számos kérdést felvet, többek között azt, hogy Darák Péter, a Kúria elnöke tud-e Wellmann akciójáról, de a bírói függetlenség kérdését is feszegetik a kollégiumvezető által írtak. Továbbá a levél alapján az sem világos, pontosan milyen viszony áll fenn Wellmann és a bankszövetség között. (H. Cs. L.)"

Forrás: MNO

A Kúria honlapján az alábbi idézet olvasható:  „res iudicata pro veritate accipitur” vagyis „az ítélt dolgot (a jogerős ítéletet) igazságként kell elfogadni”. Vajon hogyan egyeztethető ez a kinyilatkoztatás azzal, hogy a Kúria bírója értékel egy jogerős ítéletet és intézkedik arról, hogy az ítélet lekerüljön a bíróság honlapjáról és intézkedik arról, hogy a bíróságok ezt az „igazságot” hagyják figyelmen kívül?

A 2011. évi CLXI. törvény (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról) egyértelműen rendelkezik a kötelező közzétételről:

A közzéteendő határozatok köre és a közzététel eljárási szabályai

163. § (1) A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak - az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.

164. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

Egyelőre nem tudni, hogy dr. Wellmann Györgyöt mi késztette a fenti törvények megsértésére, például nem tudni, hogy a Bankszövetség részéről tartott e valaki pisztolyt a fejéhez, de a levél azt a benyomást kelti, hogy az alaptörvényben meghatározott bírói függetlenségre nincsen garancia.

Alaptörvény 26 cikkének 1. bekezdése: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/img/picture/2517/level-a-kuria-elnokenek---2016.04.15.---02-kep.png

Fotó: nava.hu

Szeretnénk elérni, hogy a bíróság szakítson Arany János versében megfogalmazott elvektől, munkáját a jogállami- és az alkotmányban meghatározott elvekre alapozza.

Részlet A fülemile, c. versből:
"Mignem a bíró, haraggal
Ráütvén a két zsebére
S rámutatván a két félre,
Törvényt monda e szavakkal..."