Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az  istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya, s gabonával, gyümölccsel ábrázolják. A  székelyek és a csángók Babba Máriához fohászkodna, akinek lába alatt a hold és feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Babba Máriát a Holdban látják, a teliholdat is Babba Máriának nevezik.

Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, rögtön kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának  napját március 25-ére.

Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.

Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz. Forrás: internet

„Az ember ilyenkor Máriával almát olt.”

A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.

Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.

E naphoz kötődő meteorológiai megfigyelés a 16 századból:

·       Ha e napon derült az idő, bő termés várható.

·       „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.”